A hónap egyik legnagyobb színjátékát a Margitsziget sorsáról szóló népszavazáson láthattuk, amely csupán véleménynyilvánító referendum volt. A három jogosultból ketten jelentek meg, akik nem meglepő módon ellenezték a sziget fővároshoz kerülését. Az egész folyamatról Tarlós István főpolgármester azt mondta, „a demokrácia komoly dolog és nem érdemes paródiát csinálni belőle”. Kiemelte: a véleménynyilvánító népszavazásnak semmi következménye nincs, a kerület szocialista vezetése három ideiglenes lakosnak „csinált egy nagy cirkuszt”, és „összerántott” egy ötfős választási bizottságot egész napra.
A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014 vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!