Két időközi önkormányzati választást, valamint egy meglehetősen furcsa népszavazást tartottak augusztusban Magyarországon. A voksolások nem meglepő módon a független jelöltek sikerét hozták, de a nyári hónap ellenére a választók aktivitása rendkívül magasnak volt mondható, ami szembe megy a közvélemény-kutató intézetek folyamatosan alacsony érdeklődésről beszámoló felmérésével.
A múlt hónapban összesen 1850 fő élhetett volna az állampolgári jogával az önkormányzati választásokon, ebből 983 fő jelent meg, ami 53,14 százalékos részvételnek felelt meg. Míg Nyírbátorban 49,81 százalék ment el szavazni, addig Olcsván 61,14 százalék. Ezek az arányok kifejezetten impozánsnak tekinthetők egy meleg, nyári hónapban, ami azt mutatja, hogy az emberek érdeklődése egyáltalán nem fordult el a politikától.
Augusztus 11-én egy tízezer főnél népesebb településen tartottak időközi választást. Nyírbátorban egy független jelölt mellett csak a Jobbik és a Fidesz–KDNP szállt ringbe. A Szabolcs megyei város 6-os választókerülete hosszú éveken át a baloldal egyik erős fellegvárának számított, mivel például a 2010-es választáson is az MSZP diadalmaskodott a megyei közgyűlési választáson. Ennek fényében a kormánypárt nem sok jóra számíthatott, ami végül be is következett, mivel jelöltjük még a 30 százalékot sem érte el.
Mindezek ellenére a Fidesz–KDNP-nek nem kell nagyon szomorkodnia, mivel a helyi képviselő-testületben megmaradt a jobboldali többség. Ráadásul egy nagyon erős baloldali hagyományokkal bíró településen szenvedett vereséget, ami teljes mértékben kalkulálható volt a számára. Fontos azt is megjegyezni, hogy azt most sem tudhattuk meg, mi történt volna, ha az MSZP vagy valamelyik másik balliberális ellenzéki párt logója rajta lett volna a szavazócédulán, mivel ezen erők ilyen bátorságról nem tettek tanúbizonyságot.
Olcsván taroltak a függetlenek, ráadásul Huszti József, a települést eddig irányító polgármester kapta a legtöbb szavazatot. A polgármester-választáson Husztira 231, míg kihívójára, a korábbi testületi tag Tarné Bartha Ildikóra 95 szavazat érkezett. A négy képviselői helyre kilenc független induló pályázott, hárman korábban is az önkormányzati testület tagjai voltak. Közülük csak a 210 szavazatot kapott Husztiné Bartha Mónikát választották újra, rajta kívül Kósa Árpád (202 szavazat), Szücs Lászlóné (148) és Himcsuk Tímea (144) jutott be a testületbe.
A hónap egyik legnagyobb színjátékát a Margitsziget sorsáról szóló népszavazáson láthattuk, amely csupán véleménynyilvánító referendum volt. A három jogosultból ketten jelentek meg, akik nem meglepő módon ellenezték a sziget fővároshoz kerülését. Az egész folyamatról Tarlós István főpolgármester azt mondta, „a demokrácia komoly dolog és nem érdemes paródiát csinálni belőle”. Kiemelte: a véleménynyilvánító népszavazásnak semmi következménye nincs, a kerület szocialista vezetése három ideiglenes lakosnak „csinált egy nagy cirkuszt”, és „összerántott” egy ötfős választási bizottságot egész napra.
A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014 vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, mivel utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhat a belháború a politikának azon a térfelén.
Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak le a februári időközi önkormányzati választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.
Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.
