Tilos azonban kampánytevékenységet folytatni olyan épületben, amelyben hatóság működik. Ez alól kivételt képeznek az ötszáznál kisebb lakosú települések, ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. A kampánycélú rendezvényre való bérbeadás feltételeiről, így például a helyiségek díjáról az állami és önkormányzati költségvetési szervek, tehát az intézményfenntartók dönthetnek.
A kampányrendezvényeket a jogszabály egységesen választási gyűlésnek nevezi. Bár az új választási eljárási törvény szerint kampánycsend már nem létezik, nem változott az a korábbi szabályozás, amely szerint választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani, de a szavazás napján már nem tartható. A törvény szerint a választási gyűlések nyilvánosak, a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének kell gondoskodnia.
Törvény tiltja a gyülekezési jog gyakorlását és a választási gyűléseken részvételt akadályozó „egyes magatartásokat”. A szabálysértési törvény rendelkezései szerint aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen részvételében jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el, az ilyen ügyekben a rendőrség jár el. A Büntető törvénykönyv is védi a gyülekezési jogot. A választási gyűlésen való részvétel erőszakkal vagy fenyegetéssel való akadályozása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
