Az újságírókat csütörtökön engedték be az ÁNY Biztonsági Nyomda kőbányai géptermeibe és csomagolócsarnokába azért, hogy meggyőződhessenek arról, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett készülnek az országgyűlési választási papírok, illetve azokat miként csomagolják, „dobozolják” szavazóköri bontásban.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője a bejárás előtti sajtótájékoztatón azt mondta, 8 millió 32 ezer választópolgár jogosult szavazni április 6-án. A szavazólapokat és szavazási kellékeket a voksolást megelőző szombaton szállítják ki a megyeszékhelyekre, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi központokba, ahonnan továbbszállítják azokat a szavazókörökbe.
Az ÁNY Biztonsági Nyomdában nyomtatják a kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 13 nemzetiség országos listás szavazólapját, vagyis összesen 121 félét. Körülbelül 18 millió szavazólap készül a nyomdában.
Az országos pártlistás szavazólap 18 listát tartalmaz, ezek két sorban helyezkednek el, a lap A/3 méretű. A Baranya megyei szigetvári választókerületben szerepel a legtöbb, összesen 29 név a szavazólapon. Itt – mivel a választókerületi választási bizottság nem járult hozzá ahhoz, hogy a jelöltek két oszlopban szerepeljenek – egy hosszú, három A/4-es méretű lapnak megfelelő nagyságú szavazólap készült. A legkevesebb (öt) jelölttel fővárosi választókerületek rendelkeznek, ezek a szavazólapok a legkisebbek, A/4 méretűek. Az egyéni választókerületi szavazólapok átlagosan 175 százalékkal nagyobbak, mint 2010-ben, az országos listás pedig 125 százalékkal nagyobb a négy évvel korábbinál. Az, hogy a sok jelölt miatt nagyobbak a szavazólapok, 200 millió forinttal növeli a nyomdaköltségeket, az 468 millió forintba kerül. A 9 kamionnyi szavazólapot 170 tonna papírra nyomtatják.
A szavazatszámláló bizottságok kapnak 175 ezer tollat is, a tagok csak a hivatalos íróeszközt használhatják; a fülkékben is elhelyeznek egyet-egyet a voksoláshoz, de a választók a sajátjukat is használhatják. A szavazólapok és borítékok mellett kiszállítanak összesen 110 kilométer nemzeti színű szalagot az urnák lezárásához és 55 kilométer nemzeti színű zsinórt a tollak szavazófülkében történő rögzítéséhez. A szükséges számú urnát és mobil szavazófülkét már eljuttatták a választási irodákhoz. A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátják, így például vízjellel és az ország képét mutató perforációval a lap sarkában.
Az ÁNY Biztonsági Nyomda nyomtatja az egyéb választási kellékeket is, mint például a jegyzőkönyveket, borítékokat. Az újságíróknak bemutatták azokat a zöld színű borítékokat is, amelyekbe az átjelentkezéssel szavazók helyezik a voksukat. A nyomda címkézi is ezeket a borítékokat, vagyis rányomtatják, melyik választókerületbe kell szállítani.
A külképviseletekre szánt szavazólapokat március 29-e után szállítják ki, amikor lezárul a külképviseleti névjegyzékbe vétel. A 97 külképviseleti választási iroda elnöke személyesen viszi ki a szavazólapokat a külképviseletekre és ők is hozzák haza a szavazást követő csütörtökig.
Pálffy Ilona elmondta: 77 képviselőjelölt-jelölt visszalépését a nyomda még „kezelni tudta”, azaz a nevük feltüntetése nélkül nyomtatták ki a szavazólapokat. Három jelölt azonban azt követően lépett vissza, hogy kinyomtatták a szavazólapot, így őket a voksolás napján a szavazatszámláló bizottság húzza le a szavazólapról.
1989 óta az ÁNY Biztonsági Nyomda, illetve jogelődje, az Állami Nyomda nyomtatja az összes országos választás szavazólapját. A fordulókat is figyelembe véve több mint 30 választáshoz készített már nyomdai anyagokat.
