Brit politikusok példaadónak tartják a magyar utat

II. Rákóczi Ferenc születése 250. évfordulójának ünnepségén Ballagi Aladár történész azt kívánja: a fejedelem dicsőséges emléke egyesítse azokat a magyarokat, akik megszerzik a magyar szabadságot, függetlenséget. Tolna vármegye közgyűlése tiltakozik a Bethlen István miniszterelnököt érő támadások ellen. A The Timesban egy angol professzor határkiigazításokat javasol hazánk érdekében, amivel Magyarország Európa egyik legnagyobb termelőhelyévé válna. Brit politikusok húsvéti üzeneteikben kifejtik: a többi népnek bámulatra méltó példát adtunk, s a jelenlegi jól bevált politika mellett való kitartás meghozza az ország virágzását.

Ballagi Aladár 1880-ban                      Forrás: Wikipédia
 

A Pesti Hírlap március 30-án arról ad hírt, hogy Kassán is megemlékeztek a fejedelemről. „A kassai magyarság Rákóczi Ferenc születésének 250 esztendős évfordulóján a fejedelem hamvai előtt hódolt a kuruckor hősei emlékének. Reggel 9 órakor Tost Barna kanonok, kassai prépostplébános rekviemet mondott a dómban. 

Mise után az óriási közönség, amelynek soraiban Kassa város magyar társadalmának színe-java felvonult, a rendezők által csoportokra osztva, lezarándokolt az oltár alatti Rákóczi-kriptába.

 Dr. Blanár Béla, Kassa város volt polgármestere, a Magyar Nemzeti Párt elnöke helyezte a művészi szarkofágra az első koszorút, mellyel a kassai magyar párt tolmácsolta hódolatát a fejedelem emlékének.”

Tolna vármegye közgyűlése határozatban tiltakozik a gróf Bethlen István miniszterelnököt érő támadások ellen – számol be róla a Budapesti Hírlap március 30-án. A testület a következő táviratot intézi a kormányfőhöz:

 Tolna vármegye közönsége felháborodással tiltakozik a frankhamisítási bűnügyben egyes politikai pártok és politikusok vak gyűlölettől szított hazafiatlan magatartása ellen.

A vármegye törvényhatósága egyben a miniszterelnököt „a bűnügy felderítése körül tanúsított határozott és erélyes eljárásáért teljes bizalommal üdvözli és tántoríthatatlan hűségéről és ragaszkodásáról biztosítja.” – tartalmazza a Dr. Éry Márton alispán által aláírt dokumentum. A vármegyei közgyűlés egyhangúlag, örömmel veszi tudomásul a dombóvári választókerület azon bejelentését, amelyben elítéli Pallavicini György támadását a kormányfő ellen. Az őrgróf szerint ugyanis a pénzhamisítást a kabinet tudtával követték el.

A Budapesti Hírlap április 1-én megírja, hogy a The Times egy angol egyetemi tanártól cikket közöl, amelyben a professzor a magyarokat ért igazságtalanságokat elemzi. 

Megállapítja, hogy „azok az érvek, amelyek alapján Magyarország megcsonkítását végrehajtották, hamisak voltak nemzetiségi szempontból is.” 

Lyde professzor azt javasolja, hogy „eszközöljenek határkiigazításokat, mert ezzel a mai csonka Magyarország termelőképesebb lesz. Azt hiszi, hogy a szükséges és megokolt határkiigazításokkal Magyarország nem rejtene magában veszedelmet, de Európa egyik legnagyobb termelőhelyévé lenne.” Megjegyzi: a tízmillió magyar a középső Duna-völgyben lakik, amely „Európa természetileg legtökéletesebb egysége”, ennek ellenére több mint kétmillió magyart hazája határain kívülre zártak. Szerinte „ennek az istenáldotta területnek az őslakossága, a magyarok úgy testileg, mint szellemileg a legfinomabb európai emberfajtához tartoznak, s büszke régi nemzet fiai, amely csodálatos hőslelkűséggel tartott ki szabadságának megvédelmezésében és Európának a törökök ellen való oltalmazásában.”

Brit politikusok húsvéti üzeneteket küldenek a magyar sajtónak – közli a Budapesti Hírlap április 4-én. Lord Phillimore elvárja, hogy „az elszakított részek magyar népét megvédjék az üldözéstől” Willey Vernon ezredes úgy fogalmaz: 

„Szívből gratulálok Magyarországnak az újjáépítési. tevékenység eddigi áldásos gyümölcseihez, melyekkel az ország a többi népnek bámulatra méltó példát adott.”

 Young Milton volt pénzügyi államtitkár leszögezi: „Magyarország barátai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi jól bevált politika mellett való további kitartás meghozza az ország virágzását.”

Borítókép: A szekszárdi Béla király tér a régi Vármegyeházával 1939-ben     (Forrás: Fortepan / Kurutz Márton)