Brit politikusok példaadónak tartják a magyar utat

II. Rákóczi Ferenc születése 250. évfordulójának ünnepségén Ballagi Aladár történész azt kívánja: a fejedelem dicsőséges emléke egyesítse azokat a magyarokat, akik megszerzik a magyar szabadságot, függetlenséget. Tolna vármegye közgyűlése tiltakozik a Bethlen István miniszterelnököt érő támadások ellen. A The Timesban egy angol professzor határkiigazításokat javasol hazánk érdekében, amivel Magyarország Európa egyik legnagyobb termelőhelyévé válna. Brit politikusok húsvéti üzeneteikben kifejtik: a többi népnek bámulatra méltó példát adtunk, s a jelenlegi jól bevált politika mellett való kitartás meghozza az ország virágzását.

A Vigadóban tartják II. Rákóczi Ferenc születése 250. évfordulójának a fő ünnepségét, amelyről az Ujság is beszámol március 30-án. „Katonai zenés ébresztő keltette fel Budapest népét ma, az országos Rákóczi-ünnep második és befejező napján is. Az utcák lobogódíszben álltak, a Vigadó épületét, az országos ünnep színhelyét, históriai vonatkozású művészi díszbe öltöztették. A foyer (bejárati rész – a szerző) fő helyén II. Rákóczi Ferenc márvány lovasszobra állt. Az első emeleti előcsarnokban Pest vármegye és a székesfőváros hajdúin és a díszruhás rendőrökön kívül a Rákóczi hajdúinak egyenruháját viselő hajdúk tartották fenn a rendet, hogy az ünnep vendégei zavartalanul juthassanak be a nagyterembe, ahol az előadói emelvényről Mányoki Ádám Rákóczi-arcképe nézett le a közönségre. Kétezer főnyi ünneplő sereg szorongott a széksorokban, képviselői által ott volt az egész Magyarország.” A kormánytagokon kívül a közéleti szereplők sora megjelenik a történelmi vármegyék, városok vezetőiig. „Tizenegy órakor érkezett meg József királyi herceg, akit a Himnusszal, nemsokára fia, József Ferenc királyi herceg, akit a Rákóczi-indulóval fogadott a katonai zenekar.”

Az ünnepi szónok Ballagi Aladár történész egyetemi tanár, aki Rákóczi fejedelem történelmi jelentőségét emeli ki, ám súlyos kritikát fogalmaz meg az akkori uralkodóházzal szemben. „Bebizonyosult, hogy hazánk mai sorsát az a politika idézte elő, mely ellen a dicső fejedelem kibontotta zászlaját. Ez a négyszáz éves habsburgi politika volt.

 Rákóczi tevékenységét méltatva „hévteljes szavakkal kívánta, hogy a nagyságos fejedelem dicsőséges emléke egyesítse azokat a magyarokat, akik meg fogják szerezni a magyar szabadságot, függetlenséget.

„A közönség nem egyszer szakította félbe viharos tapssal az ünnepi beszédet, melynek végeztével József és József Ferenc királyi hercegek elköszöntek a közelükben levő uraktól és eltávoztak. Némelyek ezt tüntetésnek vélték Ballagi ellen, ki beszédében panasszal említette azt is, hogy Rákóczinak nincs szobra, ellenben leghalálosabb ellenfelének, Savoyai Jenőnek ott áll a szobra a főváros legszebb helyén, a királyi palota előtt.” Az Ujság azonban úgy tudja: „József királyi hercegnek előre volt tudomása Ballagi történelmi kritikájának irányáról, s ezt tudva jelent meg az ünnepen.” Még az ünnepség előtt kijelentette: hibás az a feltevés, hogy „mást keresne a történelemben, mint az igazságot, mert voltaképp az a tanulság igazi forrása”. Egyébként előre jelezte, „hogy egy órakor családjával együtt, családi ünnep miatt, okvetlenül távoznia kell”.

Ballagi Aladár 1880-ban                      Forrás: Wikipédia
 

A Pesti Hírlap március 30-án arról ad hírt, hogy Kassán is megemlékeztek a fejedelemről. „A kassai magyarság Rákóczi Ferenc születésének 250 esztendős évfordulóján a fejedelem hamvai előtt hódolt a kuruckor hősei emlékének. Reggel 9 órakor Tost Barna kanonok, kassai prépostplébános rekviemet mondott a dómban. 

Mise után az óriási közönség, amelynek soraiban Kassa város magyar társadalmának színe-java felvonult, a rendezők által csoportokra osztva, lezarándokolt az oltár alatti Rákóczi-kriptába.

 Dr. Blanár Béla, Kassa város volt polgármestere, a Magyar Nemzeti Párt elnöke helyezte a művészi szarkofágra az első koszorút, mellyel a kassai magyar párt tolmácsolta hódolatát a fejedelem emlékének.”

Tolna vármegye közgyűlése határozatban tiltakozik a gróf Bethlen István miniszterelnököt érő támadások ellen – számol be róla a Budapesti Hírlap március 30-án. A testület a következő táviratot intézi a kormányfőhöz:

 Tolna vármegye közönsége felháborodással tiltakozik a frankhamisítási bűnügyben egyes politikai pártok és politikusok vak gyűlölettől szított hazafiatlan magatartása ellen.

A vármegye törvényhatósága egyben a miniszterelnököt „a bűnügy felderítése körül tanúsított határozott és erélyes eljárásáért teljes bizalommal üdvözli és tántoríthatatlan hűségéről és ragaszkodásáról biztosítja.” – tartalmazza a Dr. Éry Márton alispán által aláírt dokumentum. A vármegyei közgyűlés egyhangúlag, örömmel veszi tudomásul a dombóvári választókerület azon bejelentését, amelyben elítéli Pallavicini György támadását a kormányfő ellen. Az őrgróf szerint ugyanis a pénzhamisítást a kabinet tudtával követték el.

A Budapesti Hírlap április 1-én megírja, hogy a The Times egy angol egyetemi tanártól cikket közöl, amelyben a professzor a magyarokat ért igazságtalanságokat elemzi. 

Megállapítja, hogy „azok az érvek, amelyek alapján Magyarország megcsonkítását végrehajtották, hamisak voltak nemzetiségi szempontból is.” 

Lyde professzor azt javasolja, hogy „eszközöljenek határkiigazításokat, mert ezzel a mai csonka Magyarország termelőképesebb lesz. Azt hiszi, hogy a szükséges és megokolt határkiigazításokkal Magyarország nem rejtene magában veszedelmet, de Európa egyik legnagyobb termelőhelyévé lenne.” Megjegyzi: a tízmillió magyar a középső Duna-völgyben lakik, amely „Európa természetileg legtökéletesebb egysége”, ennek ellenére több mint kétmillió magyart hazája határain kívülre zártak. Szerinte „ennek az istenáldotta területnek az őslakossága, a magyarok úgy testileg, mint szellemileg a legfinomabb európai emberfajtához tartoznak, s büszke régi nemzet fiai, amely csodálatos hőslelkűséggel tartott ki szabadságának megvédelmezésében és Európának a törökök ellen való oltalmazásában.”

Brit politikusok húsvéti üzeneteket küldenek a magyar sajtónak – közli a Budapesti Hírlap április 4-én. Lord Phillimore elvárja, hogy „az elszakított részek magyar népét megvédjék az üldözéstől” Willey Vernon ezredes úgy fogalmaz: 

„Szívből gratulálok Magyarországnak az újjáépítési. tevékenység eddigi áldásos gyümölcseihez, melyekkel az ország a többi népnek bámulatra méltó példát adott.”

 Young Milton volt pénzügyi államtitkár leszögezi: „Magyarország barátai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a jelenlegi jól bevált politika mellett való további kitartás meghozza az ország virágzását.”

Borítókép: A szekszárdi Béla király tér a régi Vármegyeházával 1939-ben     (Forrás: Fortepan / Kurutz Márton)