Akié Békés, azé az ország

Választástörténeti szempontból Békés megye igazi lakmuszpapírja Magyarországnak, éppen ezért itt nagyon nagy lesz a küzdelem.

A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk harmadik részében Békés megyét vesszük górcső alá.

Az ország délkeleti részében elterülő megyében az 1989-es választási törvény hét egyéni választókerületet állított föl. Ezek Békéscsaba, Békés, Orosháza, Gyula, Szarvas, Szeghalom és Mezőkovácsháza központtal jöttek létre. A 2011-es új választási törvény a korábbi hét helyett négy egyéni körzetet juttatott Békésnek. Az új szisztéma szerint Békéscsaba, Békés, Gyula és Orosháza maradt választókerületi központ. A legtöbb település (27 darab) az orosházi körzethez tartozik.

Az 1990-es országgyűlési voksolás listán az agrárpártok sikerét hozta a Viharsarokban. Bár az MDF szerezte a legtöbb szavazatot, az FKGP 21,8 százalékos eredményével csupán két százalékponttal maradt le az első helyről. Nagyon jól szerepelt az Agrárszövetség is a maga 6,07 százalékával, valamint az MSZMP is átlépte Békésben az 5 százalékos küszöböt. A szarvasi körzetben már az első körben eldőlt a mandátum sorsa, mivel Deme Zoltán független jelölt több mint 53 százalékot ért el. A második fordulóban az MDF három, a szabad demokraták kettő, míg az FKGP egy mandátumot szerzett. A legérdekesebb küzdelem a békési választókerületben volt, ahol Csurka István nem tudta ledolgozni hátrányát a helyi kisgazdajelölttel szemben, így vereséget szenvedett.

Az 1994-es második szabad választás Békésben is alapvetően rajzolta át a politikai térképet, de az FKGP így is a harmadik helyen futott be, megelőzve az MDF-et. A szélsőbaloldali Munkáspárt most is átlépte az 5 százalékos küszöböt, az orosházi és a mezőkovácsházi körzetben 7 százalék fölött szerepelt. A második fordulóban az MSZP jelöltjei magabiztosan hódították el mind a hét egyéni mandátumot, igazán szoros verseny sehol sem alakult ki. A legerősebb MSZP-s körzet a gyulai volt, ahol az akkori ellenzéki párt jelöltje több mint 50 százalékot ért el.

Az 1998-as országgyűlési választás a Viharsarokban is az MSZP és a Fidesz versenyfutását hozta, amit végül az FKGP messze országos átlag fölötti szereplése (20,4 százalék) döntött el. A listás eredményeket tekintve a Munkáspárt ismételten 5százalék fölött szerepelt, 1994-hez hasonlóan az orosházi és a mezőkovácsházi kerületben 7 százalék fölé jutott. Az első fordulót követően négy kerületben az MSZP, kettőben az FKGP és egyben a Fidesz jelöltje állt az élen. Ezzel szemben május 24-én, a második fordulóban csupán a mezőkovácsházai választókerületben végzett az élen MSZP-s jelölt.

A 12 évvel ezelőtti országgyűlési választás Békésben is nagy harcot hozott: a listás voksolást az MSZP nyerte a szavazatok 42,45 százalékával, míg a Fidesz–MDF 40,98 százalékot ért el. Az ellenzéki szocialisták négy, míg a kormánypárti aspiránsok három körzetben álltak az élen. A második körben csupán a szeghalmi körzetben történt fordulat, ami Vígh Ilona, a Fidesz–MDF jelöltjének a sikerét jelentette. Békés összességében ekkor, a korábbi voksolásokkal ellentétben, szembemenetelt az országos tendenciával, mivel ha szorosan is, de az ellenzékbe szoruló jobbközép erők nyertek.

A 2006-os parlamenti választás még kiélezettebb eredményt hozott a Viharsarokban, mivel a listás szavazatokat tekintve az MSZP 43,73, a Fidesz–KDNP pedig 42,96 százalékot ért el. Az egyéni kerületekben az akkori ellenzék állt jobban április 9-ét követően, mivel Szarvason Domokos László, a Fidesz–KDNP jelöltje megszerezte a mandátumot, a maradék hatból pedig csak három kerületben vezetett az MSZP. Az április 23-i második fordulóban jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok, mivel az MSZP öt, míg a Fidesz csak egy egyéni győzelmet tudott felmutatni. A Viharsarok tehát 2006-ban végül a baloldali kormánynak szavazott bizalmat, szemben 2002-vel.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás az ország ezen szegletében is szélvészgyorsasággal rajzolta át az erőviszonyokat. A Fidesz–KDNP több mint 53 százalékos eredménnyel végzett az élen, míg a szocialistákat a Jobbik is megelőzte. A baloldali párt korábbi, gyengének nem mondható támogatottsága gyakorlatilag elillant, és csak a mezőkovácsházai körzetben tudta Karsai József második fordulóra kényszeríteni a későbbi kormánypártot, de még ő sem volt képes 30 százaléknál nagyobb támogatottságot elérni.

Összességében Békés megye alapvetően billegő területnek tekinthető, amely sorból csak a 2002-es választás lógott ki, de akkor is meglehetősen szoros végeredmény született. Gyakorlatilag a választókerületek többsége mindig követte az országos széljárást, így a Viharsarok egy igazi swing statesnek (az Egyesült Államokban nevezik így azokat az államokat, ahol mindig az a politikus győz, aki később az elnökválasztást is megnyeri) tekinthető. Érdekes jelenség volt az elmúlt évtizedekben, ahogyan az agrárpártok és a szélsőbaloldali Munkáspárt támogatói eltűntek a térképről. Előbbiek vélhetően a Fidesz–KDNP, míg utóbbiak az MSZP keblén találtak otthonra.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. 2002-ben és 2006-ban a balliberális erők három körzetben diadalmaskodtak volna, míg a Fidesz–KDNP-nek vélhetően csak egy békési siker jutott volna. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a baloldal egyedül az orosházi körzetben mehetett volna biztosra, a másik kettő számára kedvezőnek tűnő kerület meglehetősen kiélezett küzdelmet hozott volna.

A múlt alapján nagyon nehéz tippelni, hogy mi várható az ország délkeleti sarkában, de nagy valószínűséggel a békési körzetben a jobboldal, míg az orosháziban a baloldal lesz a befutó. A maradék két választókerületben (Békéscsaba, Gyula) késhegyig menő küzdelmet láthatunk. Abban az esetben, ha itt a Fidesz–KDNP kerekedik majd fölül, akkor minden bizonnyal országosan is ők nyerik a választást. Ha a baloldalnak sikerül ezekben a választókerületekben nyerniük, akkor minden bizonnyal ők vehetik majd át a kormányzást is.

A baloldal fellegvárának számított 2010-ig Baranya megye, ahol most négy egyéni választókerületben viaskodhatnak egymással a pártok. A múlt alapján a jobboldal csupán egyetlen körzetben számít favoritnak, azonban ha ennél több körzetben is nyerni tud, akkor országosan sem lesznek gondjai.

Bács-Kiskun megye az ország egyik legerősebb jobboldali fellegvára, ahol az MSZP csak 1994-ben és 2006-ban tudott egyéni körzetet nyerni. Április 6-án ha a baloldal képes egyéni győzelmet szerezni az ország ezen részén, az minden bizonnyal országos sikerét fogja jelenteni. A Fidesz–KDNP számára, ha kormányon szeretne maradni, kötelező a 100 százalékos győzelem.