Ha megismétlődik 2002, akkor szomorkodhat az MSZP

Aki Fejér megyében nyer, annak nagyon jó esélye van arra, hogy megszerezze a kormányzás jogát.

Az 1998-as választás fordulatokban gazdag volt Fejérben. Az első forduló listás voksolása az MSZP sikerét hozta a Fidesz fölött, a kormánypárt több mint öt százalékpontot vert legfőbb riválisára, és négy választókerületben élen álltak a jelöltjei. Az MSZP legjobban a dunaújvárosi és gárdonyi körzetben szerepelt, a jobbközép erők Székesfehérváron és Móron teljesítettek a legjobban. A második fordulóban csupán egy körzetben tudott fordítani a Fidesz. Végül ha szorosan is, de elhódította a megyét a későbbi kormánypárt. A legnagyobb kudarc számukra a sárbogárdi körzetben elszenvedett vereség volt, ahol az MSZP úgy tudott győzni, hogy sem az FKGP, sem az MDF nem lépett vissza a versengéstől.

A tizenkét évvel ezelőtti parlamenti voksolás a megyében is roppant kiélezett küzdelmet hozott. A listás választáson a Fidesz–MDF szövetség több mint egy százalékponttal előzte meg a szocialistákat, azonban egyéniben az MSZP kettő, a Fidesz egy körzetben győzött. A második kör előtt a kormánypártok három, a szocialisták egy helyen vezettek, amely állás április 21-én sem változott. A megyén belül az MSZP Székesfehérváron és Dunaújvárosban, a Fidesz–MDF Móron volt a legerősebb. 2002-ben tehát megtört az a hagyomány, hogy Fejérben az nyer, aki később kormányt alakít.

Hasonlóan a 2002-eshez a 2006-os választások is kiélezett eredményt hoztak Fejérben. A listás voksokat tekintve az MSZP fél százalékponttal verte a Fidesz–KDNP szövetséget, az egyéni kerületeket tekintve a két nagy erő egy-egy körzetet tudott megnyerni április 9-én. A jobbközép szövetség három, a szocialisták két körzetben várhatták élről a folytatást. A második fordulóban országosan az MSZP előretörését láthattuk, de Fejérben nem ez volt a jellemző: a kormánypártnak sehol nem sikerült fordítania, így összességében a Fidesz–KDNP 4:3 arányban győzött. A megye tehát ismét szembemenetelt az országos trendekkel, és a jobboldal képes volt megtartani.

2010 Fejérben is az MSZP totális összeomlását hozta el, de a kormányzópártot a Jobbik még nem tudta megelőzni. Érdekesség, hogy a nemzeti radikális párt éppen abban a sárbogárdi körzetben érte el a legjobb megyei eredményét, ahol a szocialisták még 1998-ban is meg tudták szerezni az egyéni mandátumot. Az MSZP nem meglepő módon az egyik székesfehérvári és a dunaújvárosi választókerületben tudta második fordulóra kényszeríteni a Fidesz–KDNP aspiránsát. Végül az utóbbi két helyen is a mostani kormánypártok nyertek, bár Dunaújvárosban sikerült az MSZP-nek 30 százalék fölé kúsznia.

Az elmúlt évtizedek választásait mérlegre téve egyértelműen látszik, hogy Fejér billegő, de inkább jobbközép elkötelezettségű megye. Az 1990-es években inkább a baloldal volt erős, de 2002-t követően a Fidesz–KDNP országos vereségei ellenére meg tudta nyerni a választókerületek többségét. A baloldal hagyományosan Székesfehérvár külső részein, Dunaújvárosban és a gárdonyi térségben volt erős, a Fidesz a megye északi és déli részein szerepelt a legjobban.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–10-es eredmények alapján igyekszünk felvázolni, ami természetesen nem lehet teljes körű. A baloldal számára a legerősebb körzet a székesfehérvári egyes és a dunaújvárosi, ahol nagyon jó eséllyel szerezheti meg április 6-án az egyéni mandátumot. A jobboldal igazából a bicskei körzetben mehet biztosra, ahol 2002-ben és 2006-ban is meggyőző fölénnyel verte a balliberális erőket.

Az igazi küzdelem a székesfehérvári kettes és a sárbogárdi választókerületért lesz. A korábbi évtizedek eredményei alapján itt a jobbközép erők rendelkeznek minimális fölénnyel, éppen ezért az egyéni jelölteknek óriási szerepük lesz abban, hogy a választók melyik irányba dőlnek végül. Abban az esetben, ha ezeket hozza a Fidesz–KDNP, akkor országosan is a kormányerők lehetnek a nyertesek, baloldali győzelem esetén pedig minden bizonnyal kormányváltás következne.