Hatalmasat bukott Szekeres, Varga simán verte Vadait

2010-ig baloldali bástya volt Jász-Nagykun-Szolnok megye, vajon 2014-ben merre billen a mérleg?

A tizenhat évvel ezelőtti országgyűlési voksolás Jász-Nagykun-Szolnokban az első fordulóban a kormányzó szocialisták sikerével zárult. Az MSZP a listás szavazatokat tekintve több mint 10 százalékponttal előzte meg a Fideszt, amit csak némileg ellensúlyozott az, hogy az FKGP ismételten országos átlaga fölött szerepelt a megyében. Nagyon jó eredményt ért el a Munkáspárt (6,51 százalék) is, főként a kunhegyesi választókerületben szerepeltek kiemelkedően. Az első fordulót követően az MSZP hat, a Fidesz és az SZDSZ egy-egy körzetben állt az élen.  

A május 24-i második fordulóban a Fidesz csupán a mezőtúri választókerületben tudott fordítani, így az akkori balliberális kormánypártok 6:2 arányban győzték le az ellenzéket. A szocialisták és a szabad demokraták erejét jól mutatta, hogy az általuk megnyert körzetekben meglehetősen simán diadalmaskodtak, például a jászberényi választókerületben csaknem 60 százalékos szavazataránnyal hódították el a mandátumot. Az első két választást követően tehát Jász-Nagykun-Szolnokban nem a győztes pártra voksoltak az ott élők, hanem a későbbi ellenzéket részesítették előnyben.

A 2002-es országgyűlési választás a korábbiak fényében egyáltalán nem meglepő módon az MSZP elsöprő diadalát hozta. Már a listás választáson csaknem 9 százalékponttal megelőzték a Fidesz–MDF-szövetséget, míg az egyéni körzetek közül a szocialisták a kunszentmártoniban az első körben győztek, a maradék hétből pedig hat helyen vezettek. Egyedül Varga Mihály tudott 5 százalékpontos előnyre szert tenni Vadai Ágnessel szemben a karcagi választókerületben.

A második forduló előtt az MSZP a teljes sikerben reménykedett, de végül meg kellett elégedniük hat egyéni győzelemmel. A legnagyobb pofon a jászapáti körzetben érte őket, ahol bár Szekeres Imre 9,5 százalékponttal vezetett a Fidesz–MDF aspiránsával szemben, végül az akkori kormánypárti szövetség jelöltje győzött 9 százalékpontos fölénnyel. Mindezek ellenére a szocialisták nem bánkódhattak, mivel gyakorlatilag megismételték az 1998-as eredményüket, így Jász-Nagykun-Szolnok megye történetében immár harmadszor a későbbi kormánypártokra szavazott.

A 2006-os parlamenti voksolás sem hozott jelentős változásokat a megyében, mivel az MSZP ismételten sima győzelmet aratott. A szocialisták 2002-vel szemben az első fordulóban két választókerületet hódítottak el, míg a Fidesz–KDNP-szövetségnek Varga Mihály vezetésével a karcagi választókörzetben sikerült mandátumot szereznie. A maradék öt körzetben a szocialisták fordultak az első helyen, amelyet sikerült is megtartaniuk. Jász-Nagykun-Szolnok ezzel hozta az 1994-es eredményt, amikor a szocialisták szintén hét egyéni körzetben diadalmaskodtak.  

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás a Jászságban is földrengésszerű változásokat hozott a politikai erőviszonyokat illetően. A szocialista párt több mint 30 százalékpontot vesztett a 2006-os eredményéhez képest, és még a Jobbik is simán megelőzte őket a korábban fellegváruknak számító megyében. Az MSZP egyedül Szolnokon tudta megelőzni a radikális pártot. Bár a Fidesz–KDNP az első helyen végzett, de a párt támogatottsága nem lépte át az 50 százalékos küszöböt.

A későbbi kormánypárt viszonylagos gyengeségét jól mutatta, hogy a nyolcból csupán két választókerületet tudott elhódítani az első fordulóban. A második körben az alacsony aktivitás mellett a Fidesz–KDNP simán megszerezte a maradék hat körzetet, míg a szocialisták számára az volt jelentős eredmény, hogy megelőzték a Jobbikot. Az ország középső részén fekvő megyében tehát ismételten az győzött, aki később kormányt is alakított.

Az elmúlt hat országgyűlési voksolásból egyértelműen jól látszik, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye a baloldal egyik legerősebb bástyája. Míg a jobboldali erők 1998-ban megnyerték országosan a választásokat, addig a megyében a balliberálisok gyakorlatilag megőrizték 1994-es támogatottságukat. Bár a Fidesz–KDNP 2010-ben nyerni tudott a Jászságban, sikerét nagyrészt annak köszönhette, hogy a szocialisták korábbi szavazóbázisának a jelentős részét lenyúlta a Jobbik.

Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. Több kelet-magyarországi megyéhez hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnokról is azt lehet elmondani, hogy a baloldal abban az esetben akár az összes választókerületben győzhet, ha a Jobbiktól képes lesz visszaszerezni a korábbi szavazóit. A jobboldalnak a legnagyobb esélye a sikerre a karcagi körzetben van, bár Varga Mihály távoztával némileg romlottak az esélyeik.  

A másik három választókerületben egyértelműen a baloldal számít esélyesnek, feltéve ha képesek lesznek megszólítani korábbi szavazóikat. Abban az esetben, ha a baloldal megnyeri a megye többségét, vagy akár az összes választókerületet, akkor az még automatikusan nem jelenti azt, hogy országosan is megnyerik a voksolást. Ha a jobboldalnak sikerülne legalább két egyéniben diadalmaskodnia, akkor minden bizonnyal a Fidesz–KDNP folytathatná a kormányzást is.