A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni – jelentette ki Lázár János szombaton, Hódmezővásárhelyen, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Kossuth téren.
Párhuzamot vonva a ’48-as eseményekkel a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta: „nem vagyunk erőtlenek, nem hagyjuk magunkat, jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől, és megtanulja, hogy a szabadságszerető magyaroknak senki nem diktálhat”.
A politikus felidézte: alkotmányos forradalom zajlott le 2010-ben, melyet – ahogy ez a történelemben szokás – megint szabadságharc követett. Ez azonban talán a magyar történelemben először nem fegyverletétellel ér véget és nem egy passzív ellenállás követi majd, hanem egy nagyon aktív, csöndes és közös cselekvés.
Hangsúlyozta: a most lezáruló kormányzati ciklus reményt adott az embereknek, mert hosszú évek, emberöltők után „végre ízelítőt kaptunk abból, hogy eljöhet egy új békeidő, a gyarapodás, az ország, és a nemzet épülésének a következő nagy korszaka következhet, méghozzá még a mi életünkben”.
Lázár beszédében a nemzeti együttműködés kormányának és politikai erőinek felelősségét, történelmi küldetését hangsúlyozta a félbehagyott rendszerváltás befejezésében. A két évtizeddel ezelőtti tervekből már megvalósult, hogy az ország visszaszerezte a szabadságát, és a saját lábán áll, „most pedig annak is ideje van, hogy azt, amit elértünk a szabadság terén, a magunk hasznára fordítsuk. Folytassuk a munkát, virágoztassuk fel Magyarországot, szabadságot és jólétet mindenkinek” – zárta beszédét az emlékező mintegy négyszáz egybegyűlt előtt.
Az eseményen ezt követően mintegy kétszáz határon túli magyar tette le az állampolgársági esküt.
Elsősorban magyarok vagyunk, ebben kell egyetértenünk – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Veszprémben. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Dózsa téren, több száz ünneplő előtt kifejtette: az egyetértés azt jelenti, hogy az alapvető dolgokban, a nemzet ügyeiben és azok megoldásában egyetértünk. Az egyetértés azt a tudatot jelenti, hogy mindenekelőtt magyarok vagyunk, s csak azután baloldaliak vagy jobboldaliak, katolikusok vagy protestánsok, hívők vagy nem hívők, férfiak vagy nők – jelentette ki.
Navracsics azt mondta, a szabadság több, mint elnyomásmentesség. A szabadság erő: annak az ereje, hogy meg tudjuk szervezni a saját közösségi békénket, nem szorulunk mások gyámkodására, a magunk urai tudunk lenni, betartjuk a saját szabályainkat, és fenn tudjuk tartani ezt a szabályrendszert, mert megvan hozzá a erkölcsi erőnk, az intellektuális erőnk és az akarat az egyetértésre – hangsúlyozta. Úgy vélte, március 15-e a magyar fiatalság ünnepe is, valamint a polgári Magyarország megszületéséé, mivel az áprilisi törvények az országot a polgári nemzetek sorába emelték.
Kósa Lajos szerint ami a lényeget illeti, semmi nem változott: 1848-ban ugyanúgy a nemzeti érdekek hívei álltak szemben az idegen érdekek kiszolgálóval, mint ma. Debrecen fideszes polgármestere a Református Nagytemplom előtti Kossuth-szobornál egybegyűlt több száz fős hallgatóságának azt mondta: ma is olyan felelős parlament és felelős kormány kell, amelynek a magyar családok a legfontosabbak.
„A magyar függetlenség nem eladó, a magyar szabadság nem eladó, mert Magyarország nem eladó” – mondta, hozzátéve: nem engedünk a ’48-ból, nem engedjük, hogy Magyarországon az idegen érdekek fontosabbak legyenek a nemzeti érdekeknél. „Ez itt a mi hazánk, és ebben az országban a magyarok a legfontosabbak” – tette hozzá , megjegyezve: vannak, akik ezt nem értik, akiknek „az üzlet az elsődleges, a haszon, az osztrák bankbetét, az afrikai útlevél”.
„Nekünk, magyaroknak ma is fontos, hogy legyen béke, szabadság, egyetértés” – tette hozzá Debrecen polgármestere, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ez a nép, amely oly sokat szenvedett a szabadságért”, oly sokat küzdött már azért, hogy a saját hazája az otthona legyen, most is a nemzet érdekeit képviselő, felelős magyar politikát választja majd. Kósa Lajos beszéde és az ünnepi műsor után az önkormányzat, a pártok, a civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.
Magyarország olyan országgá válhat, amely a saját lábán áll, csatlakozhat a büszke és sikeres nemzetekhez – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-ei nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen.
Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is – hangoztatta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-ei állami ünnepségsorozat kezdetén. A Kossuth téren felvonták a nemzeti lobogót. Az ünnepnap további eseményeiről ide kattintva olvashat bővebben.
