Kövér: A Kossuth tér megújulása jelkép

Az Országgyűlés elnöke szerint az Országház és a Kossuth tér újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonás előtt elmondott beszédében Kövér László kiemelte: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával megvalósuló korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg – tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték. „Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt” – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.

Országszerte megemlékezéseket, családi programokat tartanak szombaton az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Budapesten, a Múzeumkertben mond ünnepi beszédet, a többi párt nagygyűléssel, biciklis vagy lovas felvonulással ünnepel. Kattintson a részletekért!

A házelnök – felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát – kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték. Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog – jelentette ki.

A politikus szólt arról, hogy „nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is”, hogy az Országház körül, a Kossuth téren megvalósítsák azt a térszerkezetet, amelyet még az Országház tervezője, Steindl Imre álmodott, ám már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartja a magyar múltat a magyar jövő érdekében; a hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok ahogy az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: „a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek” – hangoztatta a házelnök.

Elmondta, hogy idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja. Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat.

A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól – jelezte Kövér László, hozzátéve: idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, amely minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.

Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért a részt vevő minden munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.

Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére – miként 1956-ban történt –; minden magyar ember, éljen bárhol a nagyvilágban, otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók „legyenek itt mindig megbecsült vendégek”.

„Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom” – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, a közjogi méltóságokon kívül jelen volt a kormány több tagja, parlamenti pártok képviselői és diplomáciai testületek tagjai.

Katonai tiszteletadás és a Himnusz hangjai mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót a forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából a Parlamentnél, a megújult Kossuth téren szombat reggel, ezzel megkezdődött a március 15-ei állami ünnepségsorozat.

Az államfő és a házelnök az Országház főbejáratának lépcsőjén, a történelmi zászlók mellett tekintették meg Magyarország lobogójának felvonását és a katonai díszszázad menetét. A Himnuszt Szvorák Katalin népdalénekes énekelte. Az MTI tudósítója szerint az ünneplők bekapcsolódtak a Himnusz éneklésébe, elhangzása után „Hajrá, magyarok!” kiáltások hangzottak el.

A kokárdát viselő ünneplők nemzetiszínű zászlókat lobogtattak. Volt, aki Felvidék feliratú, árpádsávos vagy Polska feliratú lengyel zászlót, székely zászlót, 1956-os lyukas nemzeti színű zászlót tartott. Sok gyerek korabeli honvédegyenruhára emlékeztető öltözékben jelent meg, honvédcsákóval a fején. Feltűnt a tömegben egy narancssárga luftballon is, amelyre egy nagyméretű nemzeti színű kokárda volt ráfüggesztve, alatta egy alaptörvény feliratú tábla, amelyre készítője a köszönjük szót írta. Volt, aki az ünnepség végén elénekelte a székely himnuszt.

A zászlófelvonás után a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. A múzeumnál beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.