Elmondta, hogy idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja. Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat.
A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól – jelezte Kövér László, hozzátéve: idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, amely minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.
Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért a részt vevő minden munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.
Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére – miként 1956-ban történt –; minden magyar ember, éljen bárhol a nagyvilágban, otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók „legyenek itt mindig megbecsült vendégek”.
„Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom” – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, a közjogi méltóságokon kívül jelen volt a kormány több tagja, parlamenti pártok képviselői és diplomáciai testületek tagjai.
