Trump pedig sorra szúrhatja fel a színes gombostűket Latin-Amerika parafa térképére, szemléltetve, hogy hány helyen ülnek politikai barátai az elnöki palotákban. Eddig sem voltak kevesen Argentínától Chilén és másokon át Paraguayig – nem mellékesen: mindhárom ország vezetője járt a közelmúltban, még az Orbán-kormány idején Budapesten, évtizedek óta, avagy történelmileg példátlanul –, de most a már említett két országgal bővül a sor a következő hetekben. Brazíliában három hónap múlva tartanak elnökválasztást. Flávio Bolsonaro riói szenátor – Jair Bolsonaro volt elnök fia, aki nagyon hasonlít is az apjára – a felmérésekben a második helyen áll 40-44 százalék körüli második fordulós támogatottsággal, de mérték már az első helyre is Lula, a jelenlegi elnök ellenében. Brazília a térség legfontosabb országa, Bolsonaro győzelmét Trump bizton nevezhetné baseballhasonlattal hazafutásnak, leírva így egy komplett dél-amerikai kört.

Történelmileg a latin-amerikai (szélső)baloldal a Szovjetunió támogatását élvezte, többek között a globális nagytőke és az agresszív amerikai, „jenki” (yanqui, gringo) külpolitika és befolyás ellen küzdve. De ez nem jelenti azt, hogy adott esetben a jobboldalon is ne lenne igen erős a szuverenista meggyőződés. Az például, hogy a régió nagy országaihoz képest kicsi, hétmilliós Paraguay lényegében hazánk latin-amerikai tükörképe, e sorok írója számára a két évvel ezelőtti budapesti CPAC-en, a konzervatív-szuverenista tábor globális seregszemléjén vált nyilvánvalóvá. Interjúnkban Gustavo Leite, az országot csaknem nyolc évtizede irányító Colorado Párt szenátora – azóta Paraguay washingtoni nagykövete – ugyanolyan példákat hozott fel, amelyek 2024-ben, Joe Biden elnöksége és David Pressman budapesti helytartósága idején nálunk is aktuálisak voltak. Gyermekvédelmi törvény, beavatkozó amerikai nagykövet, a woke-ideológiát meghonosítani igyekvő NGO-k – mi is épp ilyenekről írtunk akkoriban. – Alkotmányunk értelmében a házasság csak férfi és nő között lehetséges – mondta Leite szenátor, pedig nem Magyarországról beszélt. Tény, hogy az azonos nemű párok házasságát tekintve Latin-Amerika erősen megosztott. De olyan térségről van szó, ahol a jobboldal számíthat a keresztény erkölcsi hagyományra, a katolikus egyház pedig félmilliárd hívőre, akiknek száma 2050-re várhatóan 666 millióra emelkedik.

Az európai patriótáknak legelsőként egymással kell fejleszteniük szoros kapcsolatukat, és bízniuk a jövő évi francia elnökválasztás kedvező eredményében. (Holnap eldőlhet, indulhat-e Marine Le Pen.) De a globális jobboldal szempontjából kulcsfontosságú az eddig szépen felépített latin-amerikai nexusok megőrzése is. Az ilyen ismeretségek kiépítésének egyik fő terepe épp a CPAC rendezvényei voltak. A magyar patrió­ták jól teszik, ha képviseltetik magukat Fujimori és De la Espriella beiktatásán ugyanúgy, ahogy a chilei José Antonio Kastén is tették. Megéri a repülőjegyet és a 10-12 ezer kilométeres utat.

(Borítókép: Abelardo de la Espriella, Kolumbia elnöke Fotó: Jaime SALDARRIAGA / AFP)