A tárcavezető csütörtöktől a visegrádi, az északi és a balti országok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán vett részt az észtországi Narvában. Ezt követően úgy nyilatkozott, hogy ez sajátos csoport, hiszen a közép-európai és a balti térség országain túl öt észak-európai is képviseltette magát az eseményen, ráadásul közülük kettő – Norvégia és Izland – Európai Unión kívüli állam.
E tizenkét ország álláspontja összhangban áll az uniós tagok állam- és kormányfőinek csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján megfogalmazott következtetésekkel – közölte. Kifejtette: a Narvában tanácskozó külügyminiszterek elítélték az agressziót, felszólították Oroszországot, hogy azonnal vonja vissza a csapatait. Megállapították, hogy az ukrán helyzet nem javul, sőt az elmúlt napok eseményei alapján inkább romlik.
Martonyi hangsúlyozta: fontos téma volt az energiaellátás, és egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a közös energiapiac megteremtésére, különös tekintettel az infrastrukturális feltételekre, a gáz- és olajvezetékekre.
Az országok természetesen a párbeszédet, a tárgyalásokat szorgalmazzák, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre, meg kell nézni, hogy szükséghelyzetben honnan lehet a közép-európai országokba kőolajat és gázt hozni, és mik azok az azonnali intézkedések, amelyek ehhez szükségesek – mutatott rá.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy szorgalmazzák az Egyesült Államok kongresszusánál, mielőbb fogadja el azt a törvényt, amely lehetővé tenné, hogy a szövetségeseiknek automatikusan engedélyezzék a cseppfolyós gáz exportját. Európának nagyon fontos lenne, hogy ebből a forrásból is jusson cseppfolyós gázhoz. Az további kérdés, hogy szükség van azokra az összeköttetési rendszerekre, amelyekkel ezt el tudják juttatni minden országba – magyarázta.
Kiemelte: Magyarország különösen érintett e helyzetben, mindenképpen képesnek kell lennie arra, hogy fedezni tudja a gázszükségletét, és ennek érdekében az ország megteszi a kellő intézkedéseket, ennek egyik állomása volt a narvai találkozó.
Martonyi János szerint azért is rossz lenne, ha az ukrán helyet egyfajta befagyott konfliktussá válna, mert az hosszú távon kedvezőtlen hatással lenne az európai, így a magyar gazdaságra is. Ezt el kell kerülni, és ehhez arra van szükség, hogy mielőbb megkezdődjenek a konstruktív tárgyalások – jelentette ki. Emlékeztetett: az Európai Tanács úgy döntött, hogy az unió részt vesz a többoldalú mechanizmusokban – kapcsolattartó, illetve összehangoló csoportban –, így a jelenlegi helyzet remélhetőleg tárgyalásos úton rendezhető.
Narvai tanácskozásán a tizenkét külügyminiszter közös nyilatkozatot fogadott el. Ebben kijelentették, hogy az ukrajnai helyzet kritikus, és az orosz katonai alakulatok agressziót követtek el egy európai országgal szemben. A Krím félszigeten született döntés az illegitim népszavazásról, amely az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról szól, sérti Ukrajna alkotmányát, ezért elfogadhatatlan – fogalmaztak.
A tizenkét ország kész támogatni az ukrán kormányt a reformtörekvéseiben, továbbá támogatják egy az EU által vezetett megfigyelő misszió felállítását is.
