A testület tegnapi ülésének kezdetén – amikor a sajtó is jelen lehetett – körülbelül egyórás vita után a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére döntöttek arról, hogy ténymegállapító vizsgálat indul Simon Gábor bissau-guineai útlevele, illetve a vele összefüggésbe hozott – múlt héten váratlanul elhunyt – Welsz Tamás kapcsán. Ennek részeként hívták meg április 3-án délelőtt tíz órára Mesterházy Attilát, illetve Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét. A szocialisták vezetőjétől a bizottság arra szeretne választ kapni, hogy tudomása szerint volt helyettese mellett más szocialista politikusnak is van-e a magyaron kívül egyéb útlevele, illetve állampolgársága.
Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke azt szerette volna elérni, hogy ne kizárólag Mesterházyt, hanem minden parlamenti párt frakcióvezetőjét hallgassák meg, és nyilatkoztassák arról, hogy tudnak-e pártjukban olyanról, aki kettős állampolgár vagy rendelkezik más ország útlevelével. Javaslatát azonban leszavazták, így az MSZP-s politikus inkább elhagyta az üléstermet, és a szavazásban sem vett részt.
Ismert: a tavalyi évben Mile Lajos LMP-s honatya kezdeményezésére vált kötelezővé a személyes közreműködés, magyarán a megjelenés és az igazmondás a parlamenti bizottságok, illetve albizottságok munkájában annak hatására, hogy személyes megjelenési kötelezettség híján megfeneklett a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló albizottság munkája Szilvásy György egykori titokminiszter távolmaradása miatt. A távolmaradás a tavaly őszi ülésszak utolsó ülésén elfogadott törvény szavai szerint ezek után szabálysértési eljárást von maga után.
A Simon-ügyről
240 millió külföldi számlán, rejtélyes haláleset, pincényi iratanyag a rendőrségen. A Simon-ügy eddigi fejleményeiről ITT olvashat.
A nemzetbiztonsági törvény múlt decemberi módosítása szerint ténymegállapító vizsgálat esetén kötelező megjelenni a bizottság előtt, ellenkező esetben a távol maradó szabálysértést követ el. Mesterházy ugyanakkor tegnapi nyíregyházi sajtótájékoztatóján közölte, törvénytelennek tartja a vizsgálatot, a kampány mélypontjának tekinti, és ezért „esze ágában sincs elmenni”. Arra hivatkozik, hogy a szabályozás pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, és szerinte olyan ügyek, mint a szóban forgó Simon–Welsz-ügy, nem szerepelnek a rendelkezések között. A törvény ugyanakkor úgy szól, hogy a bizottság ténymegállapító vizsgálatot indíthat, ha „valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli”. A bizottság fideszes tagjai azzal érveltek, hogy Simon Gábor 2008-ban és 2009-ben C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, így az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységének érintettsége miatt indokolt a bizottság vizsgálata.
Olvassa el a teljes összeállítást a szerdai Magyar Nemzetben!
