Mesterházy Attila nem megy el a nemzetbiztonsági bizottságnak a Simon-Welsz-ügyet vizsgáló ülésére, mert törvénytelennek tartja a testület ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését. Ezt a MSZP elnöke közölte kedden nyíregyházi sajtótájékoztatóján. A „kormányváltó szövetség” miniszterelnök-jelöltje újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági törvény 14. paragrafusa pontosan tartalmazza, hogy a bizottság milyen kérdésekben folytathat tényfeltáró vizsgálatot, és ilyen ügyek, mint a szóban forgó Simon-Welsz-ügy, nem szerepelnek a rendelkezések között.
Ismert, a Simon-üggyel összefüggésben felvetődött nemzetbiztonsági kockázatok tisztázása érdekében megkérdeznék az MSZP elnökét arról: tud-e arról, hogy más szocialista politikusnak is van a magyaron kívül más útlevele, illetve állampolgársága – hangzott el. A vizsgálatot kezdeményező Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke elmondta: elkészített egy idézést, amelyben április 3-án 10 órára Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét és Rubovszky Györgyöt (KDNP), a mentelmi bizottság elnökét hívják meg a bizottság elé. A meghívókat még kedden futárpostával juttatják el az érintetteknek.
Molnár Zsolt korábban, az ülés szünetében újságíróknak azt mondta: politikai és jogi értelemben is aggályosnak tartja az idézést. Hozzátette: Mesterházy Attila akkor vállalja ezt a megmérettetést, ha a nyilvános ülésen valamennyi parlamenti frakcióvezető ezt megteszi, tehát ha azonos szabályok vonatkoznak mindenkire. Ha ez egy politikai hecckampány része, akkor természetesen az ő döntése, hogy mi fog történni – tette hozzá.
Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő azt mondta: nem lát kivetnivalót abban, hogy minden frakcióvezetőt meghallgassanak, de Vona Gábor esetében ezt nem látja indokoltnak, ugyanis korábban a Jobbik elnökének kezdeményezésére a képviselők nyilatkozhattak állampolgárságukról és erre a Jobbikban mindenki válaszolt.
Molnár Zsolt korábban azt mondta, Mesterházy Attila szeretne megjelenni egy nyílt ülésen, s válaszolni a nemzetbiztonsági bizottság kérdéseire. Ugyanakkor – folytatta – ha a ténymegállapító vizsgálatot Mesterházy Attilára és a szocialista pártra, s afrikai útlevelekre szűkítik le, azt a kampány részének tekinti, s átengedi az ülés levezetését Németh Szilárdnak, a testület fideszes alelnökének. Szerinte úgy korrekt, ha valamennyi parlamenti frakcióvezető nyilatkozik arról, hogy képviselőik közül van-e valakinek más útlevele, állampolgársága is. Ezek egyike sem tilos, de a közvéleménynek tisztán kell látnia ebben a kérdésben – jegyezte meg.
Molnár Zsolt előzőleg azt kezdeményezte: minden parlamenti párt frakcióvezetőjét hívják meg, hogy nyílt ülésen számoljanak be arról, a frakciótagoknak van-e a magyaron kívül más útlevelük, illetve állampolgárságuk. Miután ezt a javaslatot a bizottság többsége leszavazta, Németh Szilárd viszont fenntartotta kezdeményezéseit, Molnár Zsolt az ülés levezetését átadta a fideszes alelnöknek.
A bizottságban nagyjából egyórás vita folyt Németh Szilárd javaslatairól, hogy mi indokolja a nemzetbiztonsági ténymegállapító vizsgálatot, s hogy miért csak Mesterházy Attilát akarják meghallgatni. Németh Szilárd és Kocsis Máté fideszes képviselők is elmondták, hogy Simon Gábor 2008-ban és 2009-ben C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, így az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységének érintettsége miatt indokolt a bizottság vizsgálata. Kocsis Máté kiemelte: nem a Simon-ügyet akarják vizsgálni, hanem az azzal összefüggésben felmerült nemzetbiztonsági kockázatokat. Így Kocsis Máté szerint Mesterházy Attilának nyilatkoznia kell: tud-e arról, hogy van-e más szocialista politikusnak más útlevele, tud-e arról, hogy zsarolták-e az MSZP előzetes letartóztatásban lévő volt elnökhelyettesét, adhatott-e ki esetleg az országról információkat Simon Gábor.
Németh Szilárd az ülésen felidézte: tavaly csaknem konszenzussal szavazta meg a parlament azt a törvénymódosítást, amellyel a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapítási ügyben összehívott tanácskozásán kötelezővé tették a megjelenést; ennek elmulasztása szabálysértés. Ellene szavazott a DK több politikusa, s akkor még szocialista országgyűlési képviselőként Simon Gábor is – jegyezte meg.
Ismert: a tavalyi évben Mile Lajos LMP-s honatya kezdeményezésére vált kötelezővé a személyes közreműködés, magyarán a megjelenés és az igazmondás a parlamenti bizottságok, illetve albizottságok munkájában annak hatására, hogy személyes megjelenési kötelezettség híján megfeneklett a Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló albizottság munkája Szilvásy György egykori titokminiszter távolmaradása miatt. A távolmaradás a tavaly őszi ülésszak utolsó ülésén elfogadott törvény szavai szerint ezek után szabálysértési eljárást von maga után.
Kocsis Máté a bizottsági ülésről távozóban újságíróknak Molnár Zsolt kezdeményezése kapcsán abszurdnak nevezte, hogy a „szocialista bűnregényben” Schiffer Andrásnak, az LMP, valamint Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének is nyilatkoznia kellene.
Március 31-éig lezárja jelentését a Simon-ügyben a mentelmi bizottság, elfogadása után pedig még aznap elküldi az Országgyűlés elnökének, ezt követően lesz nyilvános – jelentette ki Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke az M1 Ma reggel című műsorában.
Három jogcímen is visszakövetelhetők Simon Gábortól, az MSZP volt elnökhelyettesétől a számára képviselőségének ideje alatt kifizetett juttatások – mondta Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke hétfőn, a testület zárt ülése után újságíróknak.
