Orbán: „Az egység neve április 6.”

A kormányfő szerint sorsdöntő lesz a három hét múlva esedékes országgyűlési választás.

Több mint hatezer ünneplő jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett vonták fel március 15-én reggel Magyarország lobogóját a megújult Kossuth téren – ezzel pedig kezdetét vették az 1848-as forradalom és szabadságharc 166. évfordulójára rendezett állami ünnepségek. Az eseményen jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint a kormány tagjai. Kövér László arról beszélt, hogy az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is. Megfogalmazása szerint az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés.

A zászlófelvonás után a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével több ezer résztvevővel. Orbán Viktor miniszterelnök ott arról beszélt, hogy „a magyarok 1848-ban beleszerelmesedtek március 15-ébe, és azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle”. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, „sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat”.

– Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak, akik ( ) lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei – mondta a kormányfő. Orbán szerint, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. A miniszterelnök szerint ha ma „felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára”, látható, hogy „egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk”, amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat.

Úgy folytatta, nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget, sokat és keményen dolgoztunk érte, azért dolgoztunk 2010 óta minden áldott nap, hogy ide megérkezhessünk. – Ha egységesek vagyunk, a magyar nép megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez – tette hozzá. Orbán szerint az elmúlt négy évben azért teljesítettünk jobban, mert egységesek vagyunk. – Mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában. Megértettük, két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük – hangsúlyozta. Tartsuk észben, rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell, az erőhöz pedig egység. Ma az egység neve pedig április 6. – tette egyértelművé Orbán Viktor a közelgő parlamenti választásra utalva. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta beszédét a miniszterelnök.

A közjogi méltóságok közül Áder János köztársasági elnök a Veszprém megyei Békáson mondott ünnepi beszédet a Hollán Ernő szabadságharcos hadmérnök tiszteletére rendezett megemlékezésen. – 1848. március 15. modern politikai nemzetünk születésnapja – fogalmazott az államfő, aki szerint ennek a napnak a jelentősége csak államalapításunkéhoz fogható. Ahogy Szent István műve mindörökre európai nemzetté tette a magyarságot, úgy 1848 öröksége is egyértelműen a polgárosodáshoz kötötte nemzetünk sorsát. Ez a nap megmutatta, „hogy politikai nemzetünk lelkében egyszerre van meg Kossuth elszántsága, Széchenyi felelősségérzete, Deák bölcsessége és Petőfi szabadságszeretete” – fűzte hozzá.

Kövér László házelnök Pápán arra hívta fel a figyelmet, hogy hamarosan ismét választás előtt állunk, és döntenünk kell arról, hogy az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a XXI. században beteljesítsük-e a szabadságharc céljait. – Döntenünk kell arról, hogy a haza folytassa a megkezdett útját – fogalmazott, hozzátéve, arról is dönteni kell, hogy Magyarország ura maradjon önmagának, és a magyar emberek ne válhassanak ismét idegen célok eszközévé.