Seuso-kincs: „Félig örülünk, félig várakozunk”

Az RGK igazgatója bízik benne, hogy hamarosan a leletegyüttes többi része is visszakerül Magyarországra.

Bánffy Eszter hangsúlyozta: a Seuso-kincs az egyik legfontosabb leletegyüttes a kései antikvitás korából, és valamennyi római korral foglalkozó szakértő meggyőződése, hogy a Balaton-felvidékről származik.

Az 1970-es évek végén feltárt kincsek státusáról 1993-ban folytatott pert felidézve elmondta: „szörnyű érzés volt látni, hogy nem veszik figyelembe az érveinket a New York-i bíróságon, holott mindegyik azt támasztotta alá, hogy ez egy Magyarországról kicsempészett kincslelet”.

Az RGK igazgatója hozzátette: örömteli fejlemény, hogy a lelet egy része „végre visszakerül Magyarországra”. „Félig örülünk, félig várakozunk, hiszen remélhetőleg a közeli jövőben a további darabok visszaszerzéséről is szó lehet” – emelte ki Bánffy Eszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Az 1829-ben alapított Német Régészeti Intézet (Deutsche Archäologische Institut, DAI) az európai régészettudomány egyik vezető intézménye. A berlini központú szövetségi kutatóintézet a külügyminisztérium felügyelete alatt működik, és 120 munkatársával kiterjedt nemzetközi tevékenységet végez. Athénban, Isztambulban, Kairóban, Rómában, Madridban és Lisszabonban tart fenn állandó kutatási osztályt.

A frankfurti központú RGK-t 1902-ben alapították. Bánffy Eszter az intézet első külföldi, és első női vezetője. A szakember a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, címzetes egyetemi tanár, 2013 ősze óta irányítja az RGK munkáját.

A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet a 4. században készült, 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élő tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki minden bizonnyal a mai Polgárdi környékén élt, és aki – vagy akinek örökösei – vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján. Magyarország a leletegyüttes felét szerezte vissza, köztük a legfontosabb darabot, a névadó Seuso-tálat.

Elismerését fejezte ki az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Zelnik István műgyűjtő, amiért a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüstkincsegyüttes egy részét ilyen kedvező áron sikerült visszaszereznie a magyar államnak.

Közleményében Zelnik István leszögezte: örömmel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését, miszerint a magyar kormány visszaszerezte a „felbecsülhetetlen eszmei értékű” Seuso-kincsek egy részét.

„Ez a nemzeti érdeket szolgáló lépés elengedhetetlen volt, hiszen a jogi úton történő érdekérvényesítés a magyar állam részéről az elmúlt évtizedekben semmiféle eredménnyel nem járt” – emlékeztetett a műgyűjtő, aki úgy vélte, két évvel ezelőtt tett erőfeszítéseivel hozzájárulhatott a Seuso-ügy sikeres megoldásához.

Zelnik I stván kiemelte, hogy a kincs – közte a legfontosabb nagy vadásztál, a Pelso (Balaton) felirattal – kiállíthatóvá, kutathatóvá válik, és méltó helyen tárják majd a közönség elé.

„Őszintén gratulálok a tárgyalásokat lefolytató személyeknek, hogy a kincseket ilyen kedvező áron sikerült megvásárolniuk, hiszen két évvel ezelőtt sokkal drágábban jutottam volna a kincsekhez. Egyébként egy nemzetközi árverésen a Seuso-tárgyegyüttes valószínűsíthetően több száz millió euróért kelt volna el” – méltatta a Seuso-kincs hazajuttatásában közreműködőket.

A műgyűjtő közölte: a Seuso-ügy kormányzati megoldása lehetővé teszi számára, hogy a leletegyüttes megvételére szánt forrásait a köz érdekét szolgáló kulturális örökségvédelmi programok megvalósítására, új múzeumok létrehozására, ázsiai kutatások és publikációk finanszírozására fordíthassa.