Fóton a szocialisták az 1990-es években nagyon erős bázissal rendelkeztek, amire jó példa, hogy az 1998-as országgyűlési választások második fordulójában a fideszes Salamon László csupán egy százalékkal győzte le MSZP-s riválisát. A szegfűsök diadalmenete a 2002-es és 2006-os országgyűlési választásokon folytatódott, a Fidesz mindkétszer nagyon sima vereséget szenvedett. 2006-ban a második fordulóban a szocialisták jelöltje több mint 15 százalékot vert jobbközép riválisára.
Pest megyei település viszonylag erős baloldaliságát emellett jól mutatja, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson Fóton 52,38 százalék gondolta úgy, hogy nem kell kiterjeszteni az egyszerűsített honosítást a határon túli magyarokra. Az őszödi beszéd napvilágra kerülését követően sem történt politikai földrengés, mivel bár a 2006-os önkormányzati választás megyei listás voksolását a Fidesz–KDNP nyerte, az MSZP és az SZDSZ több szavazatot szerzett.
A fóti politikai erőviszonyok a második Gyurcsány-kormány idején borultak föl, amit világosan mutatott a 2009-es EP-választás, ahol a Fidesz több mint 52 százalékos eredményével sima győzelmet aratott, s a Jobbik is alapvetően rajzolta át az erőviszonyokat 16 százalékot meghaladó eredményével. A 2010-es országgyűlési voksoláson a Fidesz–KDNP országos átlaga alatt szerepelt, de hasonlóan járt az MSZP és a Jobbik is. Az LMP közel 10 százalékot ért el Fóton, így vélhetően magába tudta olvasztani a korábbi népes SZDSZ-tábort.
A mostani időszak két választása egyértelműen azt mutatja, hogy a baloldal még számára kedvező településen sem képes komoly győzelmet felmutatni. Az előzetes hírek alapján minden esélye megvolt a balliberálisok jelöltjének a sikerre, azonban úgy tűnik a helyiek számára még mindig nem annyira szimpatikus a kormányoldallal szembeni erő, hogy a 2000-es évek első felében látott mértékben mellé álljanak. Ez mindenképpen nagyon rossz előjel a balliberálisok számára az április 6-ai megmérettetés előtt.
