Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a hetedik szabad országgyűlési választáson. A több mint 3176 településen kialakított 10 386 szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 19 óráig várják a mintegy 8 millió választásra jogosultat. A 97 külképviseleten 28 ezer választópolgár adhatja le voksát, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. A nem hivatalos eredményeket várhatóan este 23 óra után ismertetik a Nemzeti Választási Központban.
Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.
Az a körülbelül 35 ezer választó, aki a határidőig kérte a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessen részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Azok a jelöltek indulhatnak az egyéni választókerületben, akik összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást. A 106 egyéni választókerületben 1531 egyéni jelölt indul, közülük 39 független. Az egyéni választókerületekben átlagosan 14 jelölt indul.
Az egyfordulóssá alakított választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.
Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 120 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.
A választáson szavazni kizárólag személyesen lehet. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, írásban mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson több mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből több mint 400 ezer fiatal (18–22 éves) lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson a parlamenti választáson, ők azok, akik a 2010-es választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15 és 17.30 órakor.
Várhatóan vasárnap 23 óra körül már 90 százalék feletti lesz az adatok feldolgozottsága.
Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét a kapott szavazatok arányában. Listaállításra az a párt volt jogosult, amelyik az ország 27 egyéni választókerületében, a fővárosban és legalább kilenc megyében egyéni jelöltet tudott állítani. Az országos pártlistás szavazólapon 18 pártlista szerepel.
Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 97 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, ha jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt több mint 28 ezren tették meg. Négy évvel ezelőtt 8800 választó szerepelt az országgyűlési választás első fordulójában a külképviseleti névjegyzékben.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt több mint 120 ezren jelezték előre. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt az első forduló előtt 57,5 ezren jelezték, hogy (az akkori szóhasználattal) igazolással akarnak szavazni.
Az április 6-ai választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 194 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe. Közülük 145 ezren már leadták szavazatukat: azt vagy postán juttatták vissza a Nemzeti Választási Irodához, vagy a külképviseleteken adták le.
A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy minden nemzetiségnek lesz szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét – körülbelül 20-25 ezer szavazatot –, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. A nemzetiségek közül legtöbben a német nemzetiség névjegyzékében szerepelnek, 15 ezren.
A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-éig.
Sorra nyílnak a Magyarországgal egy időzónában lévő külképviseleteken a szavazókörök, az országgyűlésiképviselő-választáson ezeken a külképviseleteken reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat, összesen több mint 21 ezer választópolgárt.
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak, az első Amerikán kívüli szavazókör Ausztráliában nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 9 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországi szavazókörökkel egy időben nyitott ki a szavazókör Svédországban (Stockholm), Norvégiában (Oslo), Dániában (Koppenhága), Hollandiában (Hága), Belgiumban (Brüsszel), Németországban (Berlin és München), Franciaországban (Párizs), Svájcban (Bern), Olaszországban (Milánó és Róma), Spanyolországban (Barcelona és Madrid), Lengyelországban (Varsó) és Csehországban (Prága).
Ezen a 15 külképviseleten több mint 12 800 választót várnak, ebből ezernél is többen jelezték voksolási szándékukat Brüsszelben (1839), Berlinben (3104), Bernben (1377), Münchenben (1347) és Hágában (1108).
Szintén a magyarországi szavazókörökkel egy időben nyitott meg külképviseleti szavazókör a Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Ausztriában (Bécs), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Horvátországban (Zágráb és Eszék), valamint Szerbiában (Belgrád és Szabadka). A 9 külképviseleten több mint 1800 választót várnak, Bécsben például több mint 1100-at.
Dél-Európában szintén 6 órakor nyitott meg Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó), Montenegróban (Podgorica), Koszovóban (Pristina), Macedóniában (Szkopje) és Albániában (Tirana), összesen 270-en voksolnának ezeken a külképviseleteken.
Az afrikai kontinensen is most nyitott meg a külképviseleti szavazókör Líbiában (Tripoli), Egyiptomban (Kairó) és a Dél-Afrikai Köztársaságban (Pretoria), ezen a három külképviseleten száznál kevesebben voksolnának.
Közép-európai idő szerint reggel 7 órakor nyitnak a szavazókörök Írországban (Dublinban), Nagy-Britanniában (London), Portugáliában (Lisszabon), Marokkóban (Rabat), Algériában (Algír), Tunéziában (Tunisz) és Nigériában (Abuja). Ezen a hét külképviseleten összesen 6400-an voksolnának, Londonban 5371-en, Dublinban 899-en.
Mivel ez a hét külképviselet olyan időzónában van, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy – bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök – az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 18 óráig szavazhatnak.
A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik március 29-ig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap csaknem 28 ezren szavazhatnak (2010-ben az első fordulóban 8800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben).
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik. A külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat, hanem az urnákat Magyarországra szállítják a Nemzeti Választási Irodához, és majd a választó lakóhelye szerinti egyéni választókerületbe szállítják azokat, hogy ott számolják meg.
