„Egységet és összetartozást jelentő megemlékezés a mai, mert a két nép története a szabadságért vívott sok évszázados harcban eltéphetetlenül összefonódott” – hangsúlyozta Tarlós István a katyni mártírok III. kerületi emlékparkjában a mintegy száz megjelent előtt.
A főpolgármester emlékeztetett: ahogy egykor Magyarországon, úgy Krakkóban is orosz támogatással verték szét az osztrákok a lengyel felkelést, továbbá – mint mondta – egybevág a történelmi magyar–lengyel barátság lényegével, hogy 1849-ben a lengyel Bem tábornok briliáns teljesítményei tartották hónapokig életben Kossuth Lajos épp csak megszületett köztársaságát.
Szólt arról, hogy amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont, valamint emlékeztetett arra is: 1956 októberében sok magyar a poznani történések miatt vonult az utcára, és ebből a szolidaritási tüntetésből született meg a magyar forradalom.
Tarlós István azt mondta, a katyni vérengzés csak egyike volt a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek. Úgy fogalmazott: „Közös múltunk történelmi tanulsága, hogy soha, semmilyen körülmények között nem lehet legitim olyan hatalom, amely szélsőséges politikai-ideológiai nézetekből táplálkozik.”
„Tagadhatatlan tény, hogy amint Katyn igazsága, úgy az \'56-os magyar forradalom is szerepet játszott Közép-Európa-szerte a mai független demokratikus jogállamok létrejöttében” – jelentette ki a főpolgármester.
Megemlítette, hogy Budapest az első főváros Közép-Európában, amely a katyni vérengzés mementójaként emlékparkot létesített, Óbudán, 2010-ben.
Andrzej Krzysztof Kunert, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács titkára beszédében a katyni vérengzés egyik magyar származású áldozatának, Korompay Emánuel Aladárnak és családjának a történetét elevenítette fel.
Mint elmondta, a budapesti születésű, filozófiai végzettségű férfit, aki lengyel állampolgárságot szerzett, a Varsói Egyetem első magyar nyelvi lektoraként, a magyar tanszék megalapítójaként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik az első lengyel–magyar szótár elkészítése.
Felesége és három lánya közül kettő a második világháborúban meghalt. Harmadik lánya 2010-ben hunyt el Lengyelországban.
Andrzej Krzysztof Kunert azt mondta, az emlékezetnek érdemes megőriznie a két nemzetet összekötő embereket: azokat, akik Lengyelországért haltak meg, és azokat, akiknek köszönhetően Magyarországon él a lengyel áldozatok emléke.
