Fegyházat kért az ügyész a Fenyő-gyilkosság vádlottjaira

A per mindkét vádlottjára fegyházbüntetést kért az ügyész a Fővárosi Törvényszéken.

A lövések után az elsőrendű vádlott a fegyvert az egyik parkoló jármű alá dobta, sapkáját, kabátját, kesztyűjét egy kapualjban hagyta, társai közelben várakozó autójába szállt és elmenekültek. Az ügyész szerint a szemtanúk és a szakértői vélemények alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az elkövető dobta el a megtalált ruhadarabokat.

Az ügyész közölte, hogy a géppisztolyon nem volt azonosítószám, így Jozef R. tudta, hogy nem juthatnak el hozzá. Ruhadarabjai eldobásával semmit sem kockáztatott, hiszen okkal gondolhatta, hogy soha nem jutnak el hozzá. Az 1990-es években ugyanis a DNS-azonosítás, maga a vizsgálat lehetősége még nem volt „közismert”. Ha azonosították is volna a DNS-ét, akkor sem jutnak el hozzá, mert nincs benne a magyar nyilvántartásban – tette hozzá.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a kapualjban eldobott holmin és a később a lezárt állapotban megtalált személygépkocsiban lévő táskán és kesztyűkön három ember DNS-ét találták meg. A sapkán azonban csak egy emberé volt – ismertette.

Közölte: 2011-ben a szakértői intézet egyezést talált a DNS-adatbázisban, a szakértői véleményben rögzítették, hogy a sapkában talált DNS megegyezik Jozef R.-ével. Mivel más emberé nem volt megtalálható a sapkában, egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az elsőrendű vádlott lőtte le Fenyő Jánost – jelentette ki.

A kesztyűn és a táskán ott volt a másodrendű vádlott DNS-e – mondta az ügyész, egy másik megtalált bőrkesztyűn azonosított harmadik DNS pedig azonos Jozef H.-éval.

Az ügyész kijelentette: a nyomozóhatóságnak már 1998-ban megvolt a tettes DNS-e, csak meg kellett találni azt az embert, akihez tartozott. Az, hogy ez tizenhárom évig tartott, egyebek mellett azzal magyarázta, hogy az ügyben meghallgatott tanúk között volt olyan, aki – nem tisztázható okból – tudatosan tévútra terelte a nyomozást, és a nyomozóhatóság emiatt albán elkövetőket keresett – jegyezte meg. Az ügyész kitért arra is, hogy a vádlottak mellett valló tanúk által előadottak többségükben ellentmondásosak. Máshogy emlékeztek például arra, hogy hányan, mikor és meddig voltak valahol a bűncselekmény elkövetésekor.

A Jozef R. mellett szólók arról beszéltek – akárcsak ő maga –, hogy éppen Pozsonyban voltak együtt a médiavállalkozó tizenhat évvel ezelőtti budapesti megölésének idején, és a tévéből értesültek a gyilkosságról. Az ügyész rámutatott, hogy a megjelölt hotel étteremben nem is láthatták az erről szóló híradást, mert akkor ott nem volt tévékészülék.

Jozef R. – aki egy másik eljárásban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja –, az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben például egy társával elrabolt egy államtitkárt, és a szervezett bűnözéssel meg a titkosszolgálatokkal is kapcsolatba hozták.

A per július 10-én a védőbeszédekkel folytatódik.