Fegyházat kért az ügyész a Fenyő-gyilkosság vádlottjaira

A per mindkét vádlottjára fegyházbüntetést kért az ügyész a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyész vádbeszédében azt indítványozta, hogy a bíróság mondja ki bűnösnek Jozef R. elsőrendű vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében.

Ladislav T. másodrendű vádlott esetében az ügyész bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés és társtettesként elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Mindkét vádlott esetében főbüntetésként fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész, mellékbüntetésként pedig azt, hogy utasítsák ki őket Magyarország területéről.

A vád szerint Fenyő János médiavállalkozót, a Vico vállalatcsoport vezetőjét 1998-ban a szlovák állampolgárságú Jozef R. lőtte le géppisztollyal Budapesten. Jozef R. és vádlott-társa tagadja bűnösségét, állításuk szerint a gyilkosság idején nem is voltak Magyarországon.

Az ügyész szerint a bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható a vádlottak bűnössége a Fenyő-gyilkosságban. Kérte, hogy a bíróság ítélete meghozatalakor mérlegelje a bűncselekmény fokozott társadalomra veszélyességét és ennek megfelelő büntetést szabjon ki. Közölte, hogy a felbujtó kiléte nem volt felderíthető, de álláspontja szerint a vádlottak megbízás alapján követték el a bűncselekményt.

Az ügyész kérte, hogy az ítélet kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelje a csoportos elkövetést, a büntetett előéletet, valamint azt, hogy „gátlástalan, leszámolás jellegű” a gyilkosság. Enyhítő körülményként az időmúlást jelölte meg.

A vádbeszédben előadta, hogy 1998. február 11-én Jozef R. két társával, Ladislav T. másodrendű vádlottal és a harmadik feltételezett elkövetővel – az ismeretlen helyen tartózkodó, egyes hírek szerint már elhunyt – Jozef H.-val autóval megjelent a II. kerület Törökvészi úti Vico-székház közelében, és onnan követték a kocsival elinduló sértettet. Este hat óra körül a II. kerületi Margit utcában egy piros lámpánál Jozef R. kiszállt a járműből, a sértett gépkocsijához ment és két sorozatlövéssel megölte a vállalkozót. Jozef R. 19 töltényt lőtt ki géppisztolyából. Fenyő János néhány percen belül meghalt, még egy azonnali, szakszerű orvosi beavatkozás sem menthette volna meg az életét – mondta az ügyész.

A lövések után az elsőrendű vádlott a fegyvert az egyik parkoló jármű alá dobta, sapkáját, kabátját, kesztyűjét egy kapualjban hagyta, társai közelben várakozó autójába szállt és elmenekültek. Az ügyész szerint a szemtanúk és a szakértői vélemények alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az elkövető dobta el a megtalált ruhadarabokat.

Az ügyész közölte, hogy a géppisztolyon nem volt azonosítószám, így Jozef R. tudta, hogy nem juthatnak el hozzá. Ruhadarabjai eldobásával semmit sem kockáztatott, hiszen okkal gondolhatta, hogy soha nem jutnak el hozzá. Az 1990-es években ugyanis a DNS-azonosítás, maga a vizsgálat lehetősége még nem volt „közismert”. Ha azonosították is volna a DNS-ét, akkor sem jutnak el hozzá, mert nincs benne a magyar nyilvántartásban – tette hozzá.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a kapualjban eldobott holmin és a később a lezárt állapotban megtalált személygépkocsiban lévő táskán és kesztyűkön három ember DNS-ét találták meg. A sapkán azonban csak egy emberé volt – ismertette.

Közölte: 2011-ben a szakértői intézet egyezést talált a DNS-adatbázisban, a szakértői véleményben rögzítették, hogy a sapkában talált DNS megegyezik Jozef R.-ével. Mivel más emberé nem volt megtalálható a sapkában, egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az elsőrendű vádlott lőtte le Fenyő Jánost – jelentette ki.

A kesztyűn és a táskán ott volt a másodrendű vádlott DNS-e – mondta az ügyész, egy másik megtalált bőrkesztyűn azonosított harmadik DNS pedig azonos Jozef H.-éval.

Az ügyész kijelentette: a nyomozóhatóságnak már 1998-ban megvolt a tettes DNS-e, csak meg kellett találni azt az embert, akihez tartozott. Az, hogy ez tizenhárom évig tartott, egyebek mellett azzal magyarázta, hogy az ügyben meghallgatott tanúk között volt olyan, aki – nem tisztázható okból – tudatosan tévútra terelte a nyomozást, és a nyomozóhatóság emiatt albán elkövetőket keresett – jegyezte meg. Az ügyész kitért arra is, hogy a vádlottak mellett valló tanúk által előadottak többségükben ellentmondásosak. Máshogy emlékeztek például arra, hogy hányan, mikor és meddig voltak valahol a bűncselekmény elkövetésekor.

A Jozef R. mellett szólók arról beszéltek – akárcsak ő maga –, hogy éppen Pozsonyban voltak együtt a médiavállalkozó tizenhat évvel ezelőtti budapesti megölésének idején, és a tévéből értesültek a gyilkosságról. Az ügyész rámutatott, hogy a megjelölt hotel étteremben nem is láthatták az erről szóló híradást, mert akkor ott nem volt tévékészülék.

Jozef R. – aki egy másik eljárásban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja –, az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben például egy társával elrabolt egy államtitkárt, és a szervezett bűnözéssel meg a titkosszolgálatokkal is kapcsolatba hozták.

A per július 10-én a védőbeszédekkel folytatódik.