Negyedszerre ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját

Három kontinensről több mint 50 üzenetet küldenek a diaszpórában élő magyarok. Programok országszerte.

A közigazgatási tárcának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a nemzeti rendezvény programjainak meghatározó gondolata ezúttal is a kultúra határon átívelő egysége, illetve az anyaországi és a külhoni magyarság kapcsolatainak erősítése.

Délelőtt a fővárosban a Magyarság Házában tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntőt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A műsorban fellépnek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevő külhoni népzenészek és néptáncosok, valamint a Kárpát-medencéből érkező versmondók.

Este Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk címmel gálaműsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt. A műsorban közreműködnek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevő Kárpát-medencei néptáncosok és népzenészek, valamint a Fölszállott a páva című tehetségkutató verseny szereplői.

A diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasai kisfilmet készítettek a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A képkockákon Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és Európa magyarsága egyaránt megjelenik, több mint ötven üzenet hangzik el minden korosztálytól. Az alkotók fontosnak tartották, hogy objektíven mutassák be a világ magyarságának azokat a gondolatait, amelyek szerint a Földön mindenhol büszkeséget jelent magyarnak lenni.

A nemzeti összetartozás napján a Rákóczi Szövetség szervezésében 78 Kárpát-medencei középiskola több mint 2800 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához.

Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntőt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A nemzeti összetartozás napja kísérőrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a XX. és XXI. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozását, amelyen előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz–KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

A Hungarikum Bizottság a Büszkeségeink a hungarikumok elnevezéssel tart rendezvényt, amelynek célja a kiemelkedő nemzeti értékek megismertetése és népszerűsítése a fiatal generációnak. Fellépnek Kállay-Saunders András, Vastag Csaba és a Budapesti Operettszínház, valamint a Száztagú Cigányzenekar művészei.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Az 1921. december 14–16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.