„Prédaként” hever az MSZP, Botka a téglákat rakná

Létezőek Botka László pártelnöki ambíciói, de Szeged elég nagy csábítást jelent.

Botka László, aki az MSZP május 25-i csúfos veresége után lett a párt ideiglenes elnöke, nem akar pártelnök lenni. Inkább teljes megújulást szeretne pártjában, az alapoktól építené fel ismét a viharvert házat. A szocialistáknak szerinte az tenne jót, ha nyitnának, de ehhez nem magát, sokkal inkább Tóbiás Józsefet tartja a megfelelő embernek, ezért az elnöki posztra is őt ajánlotta.

A párttagok és a szimpatizánsok nagy része ugyanakkor Botkát akarja beültetni az elnöki székbe. Tehetséges, tapasztalt és sokat tett az MSZP-ért, szól az érv a politikus mellett. Az átmeneti vezető lett is volna elnök szívesen, de csak úgy, ha a kinevezését áttolják az önkormányzati választások utánra – a tisztújítás eredetileg tervezett időpontjára.

Az alapoktól építené fel ismét az MSZP-t.

Ezt a célkitűzést a nemrég megbukott Mesterházy szimpatizánsai akadályozták meg azzal, hogy sorra lemondtak, kialakítva egy olyan helyzetet, amiben elkerülhetetlen volt a tisztújítás. Botkának tanulnia kell Mesterházy hibáiból, akinek ugyan voltak az MSZP-ben sikerei, de nem uralta pártját, egyre többen fordultak ellene.

A politikusnak aztán ott van Szeged is, ahol a baloldal mellett jobboldali támogatottságot is élvez. A hátországot nem szívesen kockáztatná és adná fel, mivel jelentős mennyiségű szavazatot vesztene azzal, hogy a legnagyobb ellenzéki párttal azonosítanák elnökként.

Amúgy sem egyszemélyes vezető kell, fejti ki már a Népszavának adott interjújában. Mint mondja, nem a szobában dőlnek el a dolgok a pártban, aki elnök akar lenni, annak bizony kampányra kell adnia a fejét. A szerepek nincsenek leosztva. Kritikus időszakot él meg a párt, ezért számára teljesen természetes volt, hogy vállalja a vezetést, de most Szegedre koncentrál, hiszen ott az elmúlt négy évben a baloldal kormányzott, az országgyűlési és az EP-választásokon is sikereket értek el. Ismert, a déli városban a Fidesz a párt helyi elnökét, Gyimesi Lászlót javasolja polgármesterjelöltjének. A végső döntést a párt országos választmánya hozza meg.

Arra, hogy lesz-e az MSZP miniszerelnök-jelöltje, válaszként a 2016-ra felállított célokat és stratégiát adja meg. Akkora akarja odáig eljuttatni a pártját, hogy az újjáépítések, újrafogalmazások kora lezáruljon, megfogható alternatívával tudjanak előállni. A lapokat is 2016-ban oszthatják le újra, a személyi kérdések, feladatkörök akkor dőlhetnek el.

Elmondtam, hogy milyen feladatot kívánok elvégezni.

Harc a Fidesszel, egyetlen baloldali nagyvárosi polgármesterként, így jellemzi magát a HVG-nek adott interjújában Botka. Szerinte nehéz egyszerre pártelnöknek lenni és Szegedért hajtani, főleg annak fényében, hogy az MSZP-nek haladéktalanul meg kell újulnia. Mint mondja, szakmailag ott voltak a választásokon, de nem tudtak olyan jövőképet felmutatni a fiatalok számára, ami vonzó lett volna számukra.

Botka szerint az a – bukott miniszterelnök által felvázolt – koncepció, hogy a következő országgyűlési választásokon három 15 százalékos pártként leváltják az Orbán-rendszert, teljesen hibás. Most egy tömbnek tekintik őket az emberek, és azt látják, hogy 26-27 százalékon vitáznak.

...sok mindent gondolhat majd, de hogy mi kormányképesek lennénk, biztosan nem.

Rámutat, a baloldalon kívüli szavazóbázist is el kell érniük a sikerhez. Emlékeztet arra a tényre is, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egy darab új szavazót nem volt képes hozni az összeborulóknak.

Kiszelly Zoltán szerint Mesterházy Attila lemondása azt is jelenti, hogy az a pártelnök távozott a szocialisták éléről, aki az MSZP-t önálló, független szereplőként szerette volna látni a baloldalon. Az elhúzódó tisztújítás miatt az MSZP most „prédaként hever”, Gyurcsány Ferenc pedig jelzéseket küld „a romjaiban fekvő” párt felé, „az értékesebb részeket” kiveheti, elcsábíthatja – vázolta. Megjegyezte: eközben Bajnai Gordonék is építkeznek, ők is megpróbálják kihasználni ezt az űrt.

A politológus szerint az MSZP válsága 2008-nál előbb kezdődött. Ennek oka szerinte, hogy túlságosan „hatalomtechnikus” megoldások jelentek meg a pártban. Most is azon matekoznak, hogyan lehetne pozíciókat fogni, azokat megtartani, márpedig ez a szavazókat nem hozza lázba – magyarázta. Kiszelly felhívta a figyelmet az MSZP neoliberális fordulatára is: a Bokros-csomaggal, a megszorítások politikájával a szocialisták elköteleződtek a nagy- és banktőke mellett, a hagyományos szavazói rétegekkel szemben politizáltak. Kiszelly kitért arra is: Horn Gyula óta nincs olyan politikus a baloldalon, aki értené a magyar emberek lelkét, azt, hogy hogyan kell a szavazókkal beszélni és a nagyon széles szavazói rétegeket megtartani. (hirado.hu)