Rogán: Tanuljanak április 6-ából és május 25-éből

Egyszerűen nem érti meg a baloldal a választók üzenetét – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Rogán Antal.

Vannak, akik két választási vereségből sem tudnak tanulni – e témában tartotta meg napirend előtti felszólalását a Fidesz vezérszónoka, Rogán Antal frakcióvezető, aki arra figyelmeztette a szocialistákat, hogy a két tavaszi választáson megsemmisítő vereségeket szenvedtek. „Semmit nem tanultak, pontosan ugyanazt mondják, mint az előző négy évben, amiről az emberek világosan véleményt mondtak” – fogalmazott Rogán.

Szerinte ötletek hosszú sorát vonultatja fel az ellenzék, amikor az embereket kell megadóztatni, de a bankadót kormányon iciri-picirire zsugorították.

Emlékeztetett, mindig minden alkalommal meghátrálnak a multikkal szemben, mikor itt lenne a lehetőség, hogy megszavazzák a reklámadót. „Mindig egyszerűbb volt a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat megadóztatni”, ma bezzeg, mint mondta, magyar vállalkozások építenek Magyarországon.

„Arra kérem, tanuljanak április 6-ából és május 25-éből, bár úgy tűnik, ezt az üzenetet nem akarják meghallani” – zárta szónoklatát Rogán.

Minden országgyűlési képviselő és nemzetiségi szószóló, valamint arra kötelezett határidőben leadta vagyonnyilatkozatát – ismertette korábban a házelnök. Kövér László bejelentette azt is, hogy Giricz Vera kisebbségi szószólóval szemben a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület képviselője összeférhetetlenségi bejelentést tett, ezt a mentelmi bizottság fogja megvizsgálni.

Ezt követően az Országgyűlés 125 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta Szelényi Zsuzsanna mandátumát, aki Bajnai Gordont váltja a Házban, és az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listáján jut a parlamentbe. A képviselő letette az esküt. A mentelmi bizottságban zajlott mandátumvizsgálat eredményéről szólva Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: Szelényi Zsuzsanna a képviselő megbízatással összeférhetetlen tevékenységet tölt be, ennek megszüntetését harminc napon belül kell kezdeményeznie. Addig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásra sem jogosult.

Szászfalvi László (KDNP) Tisza Istvánra emlékezve köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egykori miniszterelnök emlékművének helyreállítását, így „oly sok hazugság, megalázottság, kiretusálás és becstelenség után” méltó módon emlékezhetünk életművére – fogalmazott. Azt mondta: 1918 október 31. cezúra a magyar történelemben, „a Károlyi Mihály-féle barbár horda orvul merényletet követ el a kiszolgáltatott Tisza István ellen”. Ez az esemény szerinte egyenesen vezetett el „a Tanácsköztársaság dicstelen véres kommunista diktatúrájához és a Trianoni katasztrófához”. Emlékeztetett: a gyilkosságot elkövetők utódai elpusztították a Tisza-emlékművet, de kijelentette: szellemi örökségét nem lehetett kiradírozni a magyar történelme lapjairól.

Tóbiás József (MSZP) elmondta: pártja azt javasolja, hogy az osztalékból származó jövedelmek után mindenki több adót fizessen. Kifejtette: az a cég, amely árbevételének legalább fele hazai vagy uniós közpénzből vagy költségvetési szertől származik „a tisztességtelen mértékű nyereségéből” az árbevételéhez háromnegyedét adóban fizesse be a költségvetésbe. Igazságos-e- hogy a Közgép és társai ugyanolyan arányban járuljanak hozzá a közterhekhez, mint egy túlórázó ápoló vagy egy kisvállalkozó?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy felelt: az ellenzék szerinte az irigység kultúráját akarja tovább vinni. Kijelentette: a kormány nem adót akar növelni, hanem a családok és az emberek számára csökkentené azt. Kijelentette: rosszabbul azok járnak, akik az adóelkerülés módjait megtalálták az elmúlt időszakban. Utalt azokra az off-shore cégekre, amelyek korábban jelentős uniós támogatást kaptak, de mint mondta, a pályázatokból a jövőben ki lesznek zárva.

Szél Bernadett (LMP) Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert bírálta felszólalásában, kifogásolva, hogy a kormány sem az unióval, sem a norvég alappal kötött megállapodásoknak nem tud megfelelni. Kis miniszterelnöknek nevezte Lázárt, és azt mondta: az Országgyűlés „elbábozta a miniszterek meghallgatását”. Szerinte „zombi minisztériumok” jöttek létre, a miniszterek pedig nem valódi döntéshozók.

Lázár a norvég alapról szólva azt mondta: egy dolgot kell eldönteni, hogy ez a pénz Magyarországon közpénznek minősül-e vagy sem. Utalt arra, eddig annak számított. A közpénzek felhasználásának rendje teljesen világos – közölte –, törvény mondja ki, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti azt. „Ön hogy állhat egy szervezet mögé, amely el akar titkolni adatokat?” – tette fel a kérdést.

Dúró Dóra (Jobbik) a kormányprogramot kérte számon a kabineten. Azt mondta: lehetséges, hogy már nem merik leírni, hogy a versenyszféra 1 millió új munkahelyet fog teremteni tíz év alatt? Felvetette: esetleg takargatnivalója van a kormánynak, de azt is lehetségesnek tartotta, nincs jövőképük az ország stratégiai problémáinak megoldásáról. Felvetette a többi közt a cigány-magyar együttélést, az elvándorlást vagy a magas áfa kérdését, amelyre választ várt a kormánytól.

Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter úgy felelt: a feltett kérdésekkel kapcsolatban a kormánytagok már többször kifejtették álláspontjukat, a többi közt elmondták, hogy nem a fogyasztási, hanem a jövedelemadókat kívánják csökkenteni. Azt mondta: saját maga fél órán át sorolta a konkrét elképzeléseit, és ismerheti a népesedési programot is. Kijelentette: a kormány fókuszában a családok vannak. Fontos területnek tartotta az állami szolgálat megbecsülését is.