Ha Brüsszel elmarasztalja Magyarországot a vitatott útépítési pályázatok ügyében, akkor Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ennek költségeit a kormány megoszthatja az érintett cégekkel.
Ismeretes, Brüsszel szerint korlátozta a versenyt, hogy az útépítési kiírásokon csak olyan cégek indulhattak, amelyeknek a beruházás helyszínének ötven kilométeres sugarában volt aszfaltkeverő üzeme. Csepreghy Nándor a Magyar Nemzetnek azt mondta, néhány héten belül döntenek Brüsszelben. Ha elmarasztalják hazánkat, meg kell vizsgálni az állam és a piaci szereplők felelősségét.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozások nem tudják a sarcot kigazdálkodni. A szervezet kiemelte, az építőipart olyan mértékben sújtotta a válság, hogy az ágazat vállalkozásai nem bírnák el a terhet. Az érdekképviselet szerint nincs jogalapja az útépítő cégekre kivetendő különadónak, mert a kifogásolt útépítési pályázatok feltételei nem voltak diszkriminatívak.
Az útépítő cégek különadójáról szóló törvénytervezetet a 444.hu ismertette a napokban. Az internetes lap értesülése szerint az adót visszamenőlegesen szedné be az állam a 2007 és 2014 közötti közbeszerzések után, mértéke pedig a nettó árbevétel 15 százaléka lenne. Ez megközelítheti a százmilliárd forintot.
Ha ezt az összeget az érintett cégekkel fizetteti ki a kormány, akkor több ezer embert bocsáthatnak el, és beruházásokat kell majd félbehagyni, ami akár ezermilliárd forintnál is nagyobb többletterhet jelenthetne a költségvetésnek. Az elbocsátások révén csökkenhet az állam adóbevétele, az uniós beruházások leállása miatti közel 1200 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség pedig megoldhatatlannak látszik a jelenlegi költségvetési körülmények között. A két folyamat együttesen jelentősen növelné a büdzsé hiányát, ami a túlzottdeficit-eljárás újraindításához vezetne; ennek életbelépése esetén komoly mennyiségű uniós pénztől eshet el Magyarország.
Legalább három újlipótvárosi önkormányzati üzlethelyiség bérleti szerződését érinti az a nyomozás, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő meggyanúsítását tartja indokoltnak – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az ingatlanok a XIII. kerület kiemelt részén találhatók. A kerület nemrég minden pozíciójáról, így egyéni önkormányzati mandátumáról is lemondott volt alpolgármestere az ügyészség szerint ötmillió forint kenőpénzt kérhetett az egyik ilyen helyiség bérleti jogáért.
Vélhetően nem mondott igazat a szocialista honatya, amikor csütörtöki tájékoztatóján azt állította: nem tudja, miről van szó, és az ügyről csak aznap értesült. Állításával ellentétben Hiszékeny Dezső rendelkezhetett információkkal, hiszen a lap az ügyről március vége óta többször is kérdezte az önkormányzatot.
A Demokratikus Koalíció pálfordulásának tartja az Együtt–PM Szövetség azt, hogy míg Gyurcsány Ferenc korábban kígyót-békát kiabált Pásztor Albertre, most pártjával együtt mentegeti. Szigetvári Viktor, az Együtt–PM Szövetség ügyvezető társelnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: továbbra sem tudják közös polgármesterjelöltként támogatni Miskolc egykori rendőrkapitányát.
Ismert, Gyurcsány Ferenc korábban hányingerkeltőnek nevezte a volt miskolci rendőrkapitány szavait, melyekben cigánybűnözést emlegetett, a Gyurcsány-párti Eörsi Mátyás viszont az ATV-ben arról beszélt a héten, hogy statisztikailag létezik romabűnözés, amelyről Pásztor Albert korábban beszélt.
Fodor Gábor, a liberálisok elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „megdöbbentő, ahogy a baloldal a miskolci polgármesteri szék reményében a saját identitását tagadja meg”. Schiffer András, az LMP társelnöke arra mutatott rá, hogy az „álbaloldali csoportoknak” nem elvei, hanem érdekei vannak, és ez az elvtelenség most megbosszulta magát.
Újraválasztásom esetén az elsők között vizsgáljuk felül a Budapesti Közlekedési Központ túlzó kompetenciáit – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester ismét a kormánypártok jelöltjeként vezetné tovább októbertől a fővárost, az új választási és működési modell alapján.
A közszolgáltatók közül csak a BKV kerülne állami kézbe, de a kormány a céggel együtt a 3-as metró felújítási kötelezettségét, az adósságot, a finanszírozást, a járműcserét és a további tömegközlekedési fejlesztéseket is átvállalná. Tarlós István hangsúlyozta: a vízügyi hatóság állásfoglalásával lezárult a vita a Római-part árvízvédelméről, s a mobil gát építése jövőre mindenképpen megkezdődik.
Nem zárható ki a bankadó felülvizsgálata – jelezte hétfőn Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miközben több bank is fontolgatja, hogy pert indít a magyar állam ellen a devizahiteles-mentő csomag miatt. Az OTP már bejelentette, hogy bírósághoz fordul, míg más pénzintézetek a jogszabály kihirdetésére várnak.
