időjárás 14°C Gellért , Mercédesz 2022. szeptember 24.
logo

Az OTP perel, a többi bank kivár

Hajdú Péter
2014.07.08. 04:00

Az OTP már bejelentette, hogy bírósághoz fordul, míg más pénzintézetek a jogszabály kihirdetésére várnak.

Ha úgy ítélik meg a bankok, hogy a kamatemelések megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket a Kúria ismertetett, akkor pert indíthatnak a devizahiteles-mentő csomag ellen. Ezt a lehetőséget a múlt pénteken elfogadott törvény nyitja meg előttük.

Lapunk banki körökből úgy értesült, több pénzintézet fontolgatja a lehetőséget. Van, amelyik várja a jogszabály kihirdetését, s figyeli a már zajló pereket, illetve az egyéb körülményeket, s annak függvényében dönti el, hogy jogi útra tereli-e az egyoldalú szerződésmódosítás ügyét. Ellenkező esetben szó nélkül ki kell fizetni a jogtalan kamatemelés miatt az ügyfeleknek visszajáró pénzt, mégpedig kamatos kamattal. Az OTP gyorsabb volt más bankoknál, és az országgyűlési döntést követően azonnal bejelentette, hogy pert indít igazának bizonyítása érdekében.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kijelentette, az országgyűlés pénteki döntésével a Kúria határozatának első részét vezették át a magyar jogrendszerbe. Ez még nem jelenti azt, hogy az intézkedések második és harmadik része, tehát az elszámolás és a forintosítás is megtörtént volna, ez minden bizonnyal ősszel várható. Meg kell várni az esetleges perek befejezését, hogy végérvényesen le lehessen zárni a még függőben lévő kérdéseket.

Az elkövetkező negyedévben kell majd a bankoknak pontosan kiszámolniuk, hogy mennyivel többet számoltak fel a devizahiteleseknek a jegybanki középárfolyamnál a deviza átváltásakor, illetve a havi törlesztőrészletek kialakításakor. Ezt azt összeget kell majd visszautalni az ügyfélnek. Másik feladat az egyoldalú kamatemelések miatti túlfizetés kiszámítása, de ezt is el kell végezni még az idén ősszel.

A miniszter szerint az ügyek bonyolultsága miatt előre nem lehet pontosan megmondani, meny-nyivel csökkennek majd a törlesztőrészletek, az azonban biztos, hogy jelentős lesz a változás. A Magyar Bankszövetség javaslatát, hogy tegyék kötelezővé az árfolyamgátat, Varga Mihály nem tartja jó megoldásnak. Szerinte olyan lépésre van szükség, amelynél az ügyfél – a törlesztőrészletek csökkenésén, vagy a számlájára érkező összegből – érzi, hogy tisztességes elszámolás történt.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria döntése a forinthiteleket is érinti, mert ott is ugyanolyan tisztességtelenül jártak el a bankok, mint a devizahiteleknél. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy – miután a bankoknak komoly terhet jelent a devizahitelek rendezése – a kormány felülvizsgálja a bankadót.

A kormány mai ülésén úgy döntött, hogy munkacsoportot hoz létre a devizahiteleseknek visszajáró összegek elszámolási rendszerének kidolgozására – tájékoztatta a Hír Televíziót a miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a kormányülést követően elmondta, a gazdasági és igazságügyi tárca, illetve a kormány szakértői szeptemberig dolgozzák ki javaslatukat, hogy a Kúria döntése alapján született törvény részleteiben végrehajtható legyen. Egyebek, például az átváltás kérdése nem szerepelt a kormány napirendjén.

A devizahitelek forintra váltásának külföldön is nagy figyelmet szentelnek. A Bank of America Merill Lynch elemzői kommentárjukban arról beszélnek, hogy a kormányzati ígérgetések ellenére valahol a napi árfolyam közelében váltanák át a hiteleket forintra, vagyis az ismertnél nagyobb terhet már nem nagyon raknának a bankok nyakába. Várakozásaik szerint 2016-ig három egyenlő részletben történhetne a forintosítás, de arról is szó lehet, hogy először a rendszeresen törlesztők kerülnének sorra, majd azok, akiknek gondot jelent a havi törlesztőrészlet átutalása. Vélekedésüket arra alapozzák, hogy miután a bíróság alapjaiban nem találta törvénysértőnek a devizahitelezést, az iránymutatáson túlmenne, ha túlságosan sokat engednének el a háztartások tartozásaiból.

Továbbá egy ilyen megoldás sértené azt a magyar kormány által is sokat hangoztatott elvet, hogy ne járjanak jobban a devizában eladósodottak, mint a forinthitelesek. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy ha mégis nagyobb terhet vennének le az adósok nyakából a forintosítással, mint amivel jelenleg számolnak, úgy két komolyabb következménnyel kell számolni. Egyrészt ismét visszaesne a hitelezés, és automatikusan megemelkednének a lakossági hitelek kamatai, ami semlegesítené a Magyar Nemzeti Bank kamatenyhítési ciklusának eredményeit. Másrészt arra is számítani kellene, hogy nagy valószínűséggel lekerülne a napirendről Magyarország felminősítése a befektetési ajánlási államadósság-osztályzati kategóriába.

Az elemzők arról is értekeznek, hogy a magyar jegybank kamatenyhítési ciklusát is érintheti a devizahitelek rendezése. Ha a törvény megszavazásával indult rendezési folyamat tartós piaci idegességet okoz, úgy 2,25 százaléknál megáll az alapráta csökkentése. Ha viszont sikerül különösebb piaci gondok nélkül átvészelni a rendezést, úgy akár 1,8 százalékig is engedheti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Ausztria jegybankja pedig azt közölte, hogy az osztrák bankoknak nem jelent nagyobb terhet a mostani rendezés, mint a 2011-es végtörlesztés.

A német Handelsblatt arról írt, hogy a devizahiteles-csomag Orbán Viktor újabb győzelme, s ennek a lépésnek a Balkánon követői lesznek. A cikk szerint – miután az osztrák és olasz bankoknak milliárdjaiba kerülnek a mostani változások – Kelet-Európa sok banknak kiszámíthatatlan kockázatú térséggé vált. A lap példaként hozza, hogy a devizahiteles-csomag nyomán jelentős veszteségekre számít az osztrák Erste Group is. A pénzintézet részvényeinek ára a bécsi értéktőzsdén pénteken 16 százalékot esett

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.