Az OTP perel, a többi bank kivár

Az OTP már bejelentette, hogy bírósághoz fordul, míg más pénzintézetek a jogszabály kihirdetésére várnak.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria döntése a forinthiteleket is érinti, mert ott is ugyanolyan tisztességtelenül jártak el a bankok, mint a devizahiteleknél. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy – miután a bankoknak komoly terhet jelent a devizahitelek rendezése – a kormány felülvizsgálja a bankadót.

A kormány mai ülésén úgy döntött, hogy munkacsoportot hoz létre a devizahiteleseknek visszajáró összegek elszámolási rendszerének kidolgozására – tájékoztatta a Hír Televíziót a miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a kormányülést követően elmondta, a gazdasági és igazságügyi tárca, illetve a kormány szakértői szeptemberig dolgozzák ki javaslatukat, hogy a Kúria döntése alapján született törvény részleteiben végrehajtható legyen. Egyebek, például az átváltás kérdése nem szerepelt a kormány napirendjén.

A devizahitelek forintra váltásának külföldön is nagy figyelmet szentelnek. A Bank of America Merill Lynch elemzői kommentárjukban arról beszélnek, hogy a kormányzati ígérgetések ellenére valahol a napi árfolyam közelében váltanák át a hiteleket forintra, vagyis az ismertnél nagyobb terhet már nem nagyon raknának a bankok nyakába. Várakozásaik szerint 2016-ig három egyenlő részletben történhetne a forintosítás, de arról is szó lehet, hogy először a rendszeresen törlesztők kerülnének sorra, majd azok, akiknek gondot jelent a havi törlesztőrészlet átutalása. Vélekedésüket arra alapozzák, hogy miután a bíróság alapjaiban nem találta törvénysértőnek a devizahitelezést, az iránymutatáson túlmenne, ha túlságosan sokat engednének el a háztartások tartozásaiból.

Továbbá egy ilyen megoldás sértené azt a magyar kormány által is sokat hangoztatott elvet, hogy ne járjanak jobban a devizában eladósodottak, mint a forinthitelesek. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy ha mégis nagyobb terhet vennének le az adósok nyakából a forintosítással, mint amivel jelenleg számolnak, úgy két komolyabb következménnyel kell számolni. Egyrészt ismét visszaesne a hitelezés, és automatikusan megemelkednének a lakossági hitelek kamatai, ami semlegesítené a Magyar Nemzeti Bank kamatenyhítési ciklusának eredményeit. Másrészt arra is számítani kellene, hogy nagy valószínűséggel lekerülne a napirendről Magyarország felminősítése a befektetési ajánlási államadósság-osztályzati kategóriába.

Az elemzők arról is értekeznek, hogy a magyar jegybank kamatenyhítési ciklusát is érintheti a devizahitelek rendezése. Ha a törvény megszavazásával indult rendezési folyamat tartós piaci idegességet okoz, úgy 2,25 százaléknál megáll az alapráta csökkentése. Ha viszont sikerül különösebb piaci gondok nélkül átvészelni a rendezést, úgy akár 1,8 százalékig is engedheti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank. Ausztria jegybankja pedig azt közölte, hogy az osztrák bankoknak nem jelent nagyobb terhet a mostani rendezés, mint a 2011-es végtörlesztés.

A német Handelsblatt arról írt, hogy a devizahiteles-csomag Orbán Viktor újabb győzelme, s ennek a lépésnek a Balkánon követői lesznek. A cikk szerint – miután az osztrák és olasz bankoknak milliárdjaiba kerülnek a mostani változások – Kelet-Európa sok banknak kiszámíthatatlan kockázatú térséggé vált. A lap példaként hozza, hogy a devizahiteles-csomag nyomán jelentős veszteségekre számít az osztrák Erste Group is. A pénzintézet részvényeinek ára a bécsi értéktőzsdén pénteken 16 százalékot esett