Az intézet arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a magyarországi fiatal felnőtt lakosság a történelemhez, milyen képet alkot róla, mit tart fontosnak a történelemoktatásban, mit gondol a nemzeti, kulturális örökség ápolásáról – írta szerdai közleményében a NÖRI. A 18–30 éves korosztályban mintegy 1200 ember megkérdezésével 2014 tavaszán végzett, reprezentatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok háromnegyede érdeklődik a magyar történelem iránt és fontosnak tartja annak ismeretét. A kulturális örökség a megkérdezettek 91 százaléka szerint fontos. A kutatás készítőit érdekelte, hogy a fiatalok szerint mely szavak jellemzik leginkább a magyar történelmet. A „viharos/zivataros” kifejezést kilenc százalék találta legjellemzőbbnek, ezt a „balszerencsés” és a „küzdelmes” követi. Az első pozitív kifejezés, a „hazaszeretet/hazafiasság”, amelyet a megkérdezettek öt százaléka választott, a negyedik helyre került.
A kutatás kitér a magyar történelem legfontosabbnak tartott pozitív és negatív szerepelőire is: mindkét kategóriában három-három személyt nevezhettek meg a fiatalok. A válaszadók Mátyás királyt tartják a magyar történelem legnépszerűbb alakjának, 42 százalékuk említette. Őt Szent István (38 százalék) és Széchenyi István (31 százalék) követi. A legnépszerűtlenebb történelmi személy a fiatalok körében Rákosi Mátyás (18 százalék említette), őt Kádár János (12 százalék) és Gyurcsány Ferenc követi. A megkérdezettek leginkább a 20. századi, illetve az aktív politikusokkal szemben elutasítóak. Ötven százalék nevezett meg szerinte negatív történelmi személyeket, pozitívakat 86 százalék.
A nemzeti ünnepekkel kapcsolatban a kutatás készítői arra jutottak, hogy a fiatalok ismeretei pontatlanok: bár március 15. minden megkérdezett szerint, augusztus 20. 97 százalék, október 23. 90 százalék szerint nemzeti ünnep, 64 százalék október 6-át, 51 százalék május 1-jét, 28 százalék pedig a karácsonyt is ebbe a kategóriába sorolta. A fiatalok többsége, 63 százalékuk összességében elégedett a magyar történelem iskolai oktatásával, azonban a budapestiek és a magasabb végzettségűek kevésbé – olvasható az összefoglalóban.
A felmérésből kiderül, bár a válaszadók nagy többsége (84 százalék) fontosnak tartja az ünnepi, évfordulós megemlékezéseket, csupán egyharmaduk vesz részt évente vagy szinte minden évben ilyen eseményeken. A fiatalok 30 százaléka tudott megnevezni valamilyen emlékévet a közelmúltból, legtöbben a holokauszt-emlékévet említették.
