Nyugdíjreform egyeztetés előtt

Egyes elemeit ugyan megfontolandónak tartja, de a kormány még nem tárgyalt a Népesedési Kerekasztal nyugdíjreformra tett javaslatcsomagjáról.

Vass-Gabay Dorka
2014. 07. 25. 4:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem tárgyalt a kormány a Népesedési Kerekasztal nyugdíjjal kapcsolatos terveiről – tudatta lapunkkal a család és ifjúságügyért felelős államtitkárság a Figyelő című lapban megjelent azon állításra reagálva, amely szerint a kabinet már szeptemberben dönthet a kerekasztal nyugdíjreformra tett javaslatáról. Az új nyugdíjszámítás pedig – amely a járandóság megállapításánál figyelembe venné a felnevelt gyermekek számát – a lap szerint 2015-ben léphetne életbe.

Az új rendszer szerint a gyermekneveléstől lehetne függővé tenni a nyugdíjkorhatárt, vagyis a normál korhatárnál azok kapnának járadékot, akik például legalább egy járulékfizetőt állítanak maguk helyett. Emellett a gyermekek számát is figyelembe vennék a fizetendő nyugdíjjáruléknál is. Az eredetileg negyven év alattiakra kialakított rendszerről Botos Katalin közgazdász, a javaslat egyik kidolgozója a lapnak úgy fogalmazott: azt először a 35 év alatti korosztálynál, vagyis az 1979-ben és azután születettekre terjesztenék ki, mivel ők még dönthetnek másként a gyermekvállalásról. A Népesedési Kerekasztalt a gyermekvállalási hajlandóság drasztikus visszaesése, valamint a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése együtt késztette arra, hogy olyan javaslatot dolgozzon ki, amelynek alapján az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni lehetne a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit is.

Morvayné Bajai Zsuzsanna, a javaslat kidolgozásának egyik résztvevője lapunknak korábban kifejtette: első lépésként a gyermek nevelésének időszakában lenne szükség járulékkedvezményre. A nyugdíjfolyósítás kezdetekor pedig meg kell vizsgálni, állított-e egy embert maga helyett, utánpótlásként. A javaslat azt is figyelembe venné, a gyermek hány éves koráig jár iskolába, hiszen nem mindegy, hogy 16 vagy 26 éves koráig tartanak el valakit. – A jelenlegi rendszer csak azt veszi figyelembe, ki mennyire gondoskodik járulékfizetéssel az időskorúakról, holott ahhoz, hogy a rendszer ne számolja fel önmagát és a társadalmat, elengedhetetlen feltétel, hogy az egyén neveljen maga után egy utódot, aki majd az ő időskorára fizet járulékot – szögezte le a szakember, aki szerint nem lehet a végtelenségig emelni a nyugdíjkorhatárt és a járulékok mértékét, hiszen egyre kevesebb az aktív korú.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár lapunknak legutóbb adott interjújában nem zárta ki, hogy a Népesedési Kerekasztal a felnevelt gyermekek számát és azok iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíj-megállapítási javaslatának egyes elemei megvalósulnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.