Nyugdíjreform egyeztetés előtt

Egyes elemeit ugyan megfontolandónak tartja, de a kormány még nem tárgyalt a Népesedési Kerekasztal nyugdíjreformra tett javaslatcsomagjáról.

Vass-Gabay Dorka
2014. 07. 25. 4:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem tárgyalt a kormány a Népesedési Kerekasztal nyugdíjjal kapcsolatos terveiről – tudatta lapunkkal a család és ifjúságügyért felelős államtitkárság a Figyelő című lapban megjelent azon állításra reagálva, amely szerint a kabinet már szeptemberben dönthet a kerekasztal nyugdíjreformra tett javaslatáról. Az új nyugdíjszámítás pedig – amely a járandóság megállapításánál figyelembe venné a felnevelt gyermekek számát – a lap szerint 2015-ben léphetne életbe.

Az új rendszer szerint a gyermekneveléstől lehetne függővé tenni a nyugdíjkorhatárt, vagyis a normál korhatárnál azok kapnának járadékot, akik például legalább egy járulékfizetőt állítanak maguk helyett. Emellett a gyermekek számát is figyelembe vennék a fizetendő nyugdíjjáruléknál is. Az eredetileg negyven év alattiakra kialakított rendszerről Botos Katalin közgazdász, a javaslat egyik kidolgozója a lapnak úgy fogalmazott: azt először a 35 év alatti korosztálynál, vagyis az 1979-ben és azután születettekre terjesztenék ki, mivel ők még dönthetnek másként a gyermekvállalásról. A Népesedési Kerekasztalt a gyermekvállalási hajlandóság drasztikus visszaesése, valamint a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése együtt késztette arra, hogy olyan javaslatot dolgozzon ki, amelynek alapján az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni lehetne a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit is.

Morvayné Bajai Zsuzsanna, a javaslat kidolgozásának egyik résztvevője lapunknak korábban kifejtette: első lépésként a gyermek nevelésének időszakában lenne szükség járulékkedvezményre. A nyugdíjfolyósítás kezdetekor pedig meg kell vizsgálni, állított-e egy embert maga helyett, utánpótlásként. A javaslat azt is figyelembe venné, a gyermek hány éves koráig jár iskolába, hiszen nem mindegy, hogy 16 vagy 26 éves koráig tartanak el valakit. – A jelenlegi rendszer csak azt veszi figyelembe, ki mennyire gondoskodik járulékfizetéssel az időskorúakról, holott ahhoz, hogy a rendszer ne számolja fel önmagát és a társadalmat, elengedhetetlen feltétel, hogy az egyén neveljen maga után egy utódot, aki majd az ő időskorára fizet járulékot – szögezte le a szakember, aki szerint nem lehet a végtelenségig emelni a nyugdíjkorhatárt és a járulékok mértékét, hiszen egyre kevesebb az aktív korú.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár lapunknak legutóbb adott interjújában nem zárta ki, hogy a Népesedési Kerekasztal a felnevelt gyermekek számát és azok iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíj-megállapítási javaslatának egyes elemei megvalósulnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.