A fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek kinevezésekor mondott beszédében a kormányfő kiemelte: „jól szervezett állam: versenyképes gazdaság, rosszul szervezett állam: esélytelen gazdaság”, ez a lényeg.
Hangsúlyozta: minél erőteljesebben integrálódik Magyarország a nagyobb egységekbe, annál inkább megnő a nemzeti közigazgatás szerepe. „Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot”, ezért erős, nemzeti szemléleten alapuló közigazgatásra van szükség – fogalmazott.
Magyarországon sokáig nem volt átgondolt, megalapozott közigazgatásiszakember-képzés, inkább az 1990-ig létező igényeket szolgálta ki „a maga módján és színvonalán”. Időközben azonban e tudás tekintélyes része elenyészett azzal a világgal együtt, amelyre felépítették – mondta Orbán.
Az 1990 utáni zavaros időszakban, hosszú, elnyúló átmenetben nem alakult ki olyan képzés, amely kitermelné azokat a közigazgatási vezetőket, akik jól elláthatják az élet szervezésének feladatát a megyékben. Ezért nem is a közigazgatási képzettség volt a döntő szempont, amikor a kormánymegbízottak kinevezéséről döntöttek – közölte a kormányfő. Hozzátette: remélhetőleg sikerül olyan közigazgatási képzést kialakítani, amely megérti és kiszolgálja a 2010 utáni világot, és amely a következő évtizedekben kineveli azokat a vezetőket, akikre rá lehet bízni az államélet megyei irányítását.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a jelenlegi államélet megyei szintű igazgatásához szükséges tudást különböző helyekről gyűjtötték össze a most kinevezett kormánymegbízottak, akik alkalmasak a munka ellátására, ennek garanciája a személyiségük. Büszkének kell lenni arra, hogy jól felépített közigazgatási képzés híján is megtalálták az alkalmas vezetőket – fűzte hozzá.
A kormánymegbízottaknak egyszerre van küldetésük, szakmájuk és feladatuk. Nemcsak ellátják a munkájukat, hanem a szakmát jól ismerve magas színvonalú vezetői munkát kell végezniük, folyamatosan szem előtt tartva hivatásuk mélyebb értelmét, az ezeréves magyar állam képviseletét – mondta Orbán.
