Tamás Gáspár Miklós „Kedves Barátaim! Tisztelt Elvtársak!” megszólítással köszöntötte a jelenlévőket, majd megjegyezte, hogy nem kíván sok szót vesztegetni a szobrot eltávolító „gyáva konformistákra”, hiszen megítélése szerint Marx elvesztheti ugyan a múltat, de megnyeri a jövőt. Alakjára és gondolataira nem emlékművek, hanem társadalmi harcok fognak emlékeztetni.
Krausz Tamás szerint a tekintélyuralmi rendszert a szellemi szférában is opponálni kell, de egyelőre gyenge az ellenállás, ezért fel kell világosítani a társadalmat, hogy a hatalom egy szűk csoport kezébe került. Ha ennek tudatára ébrednek az emberek, akkor van esély a folyamatok visszafordítására.
Komjáthi Imre azt hangsúlyozta, hogy a hatalom nem csupán egy szobrot, hanem egy eszmét is támad, a kizsákmányoltak álmát, ami munkáról, kenyérről és tisztességes bérekről szól. Ez az aljas, cinikus rendszer el fog tűnni, de Marx marad – hangoztatta az ellenzéki politikus.
Csütörtökön az egyetem közleményben tudatta, hogy nem távolítják el az intézmény területéről a Marx-szobrot, új helyének megtalálásában pedig semmiféle politikai erőnek, külső nyomásnak vagy kezdeményezésnek nem volt szerepe.
A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete szerint felháborító a Marx-szobor eltávolítása elleni tiltakozás – közölte Eötvös Péter, a civil szervezet vezetője pénteken az MTI-vel.
Eötvös Péter hangsúlyozta, hogy Marx közgazdasági nézeteivel nem kíván foglalkozni, az viszont köztudott, hogy a politikai nézetei alapján szervezett államok „mit műveltek az emberekkel”. „Ha nem lenne ilyen szomorú, nevetségesnek tartanám, hogy még mindig vannak, akik siratják Marxot és a zászlaját lengetik” – mondta a civil szervezet vezetője.
Hozzátette: tiltakozásával az 1950 nyarán hortobágyi táborokba hurcoltak közül ma is élő több száz idős, sokat szenvedett ember felháborodását is szeretné tolmácsolni a nyilvánosságnak. Eötvös Péter megjegyezte, hogy a családja is áldozata volt „a keresztény-nemzeti középosztály megsemmisítésére irányuló politikának”, de a táborba hurcoltak között voltak náci haláltáborokat túlélő zsidó emberek, illetve más társadalmi csoportok képviselői is.
