Rendszeres elfoglaltságot adnak a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak a magyar devizahitelperek. Az újabb és újabb hazai beadványokat elemezve a nemzetközi fórumnak a szerteágazó problémakör korábban nem vizsgált fontos részleteit kell áttanulmányoznia. Az idei esetek egyike nyomán például a hazai közjegyzők hitelezésben betöltött szerepét vizsgálhatja meg az uniós testület.
A szóban forgó eset – vagyis az Erste-ügyként emlegetett per – részleteiről Lehóczki Balázs, a luxembourgi bíróság sajtóosztályának munkatársa árult el a Magyar Nemzet kérdésére részleteket. Tájékoztatása szerint egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. Az irat miatt ugyanis a végrehajtás megindításáért a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének.
A hitelfelvevő azonban úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek – az uniós szabályok miatt – a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Az ügyet az év elején a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva, megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az európai szabályok kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan. Összegzésképpen elmondható, az Erste-ügyben az Európai Bíróság tulajdonképpen arról dönt majd, hogy – a közösségi rendelkezések szerint – elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. S akár az is kiderülhet, hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket. Lehóczki Balázs közölte: a perben ősszel tarthat tárgyalást a luxembourgi testület.
Az Erste-ügyön kívül eddig négy magyar devizaeset került az Európai Bírósághoz.
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
