A Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt alelnöke szerint Európa jövőjét illetően „teljes tanácstalanság uralkodik”, pedig a kérdés az, hogy „csinálunk-e egy cselekvőképes Európát” vagy hagyjuk a jelenlegi, sodródó állapotot, amelyben reális döntések születnek ugyan, de perspektíva hiányában. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén az európai közösség „épp sikereinek csúcsán járt”, és – a kontinens keleti feléhez hasonlóan – ott sem számítottak arra, hogy a keleti blokk összeomolhat. Fennállt a veszélye, hogy a változások sorsa olyan irányba fordul, mint Kínában, ahol véresen verték le a Tienanmen téri tüntetést – tette hozzá.
Emlékmozdonyt indított a GYSEV
Páneurópai piknik emlékmozdonyt avattak fel hétfőn a 25 évvel ezelőtti határáttörés emlékére a soproni vasútállomáson. A GYSEV Zrt. által közlekedtetett emlékmozdony oldalán látható, árnyszerű sziluetteket ábrázoló kép a Sopron melletti határnyitás perceit eleveníti fel, azt a pillanatot, amikor átvágták a szögesdrótot, és a menekülő keletnémet turisták értékeiket hátrahagyva, futva menekültek a szabadság felé Ausztriába.
Óriási kockázatok voltak ebben a rendszerben, és mindenki próbálgatta a rendszer határait – emlékezett Szájer József, hozzátéve, csak utóbb ismerték fel, hogy a határok feszegetésében bármeddig el lehet menni. Az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítéséről szólva megjegyezte, „kész helyzetben az tűnt a legértelmesebb, kikerülhetetlen dolognak”, de a régi és az új tagok „egymással dűlőre sohasem jutottak”. Mivel a Nyugat azt várta, hogy az új tagállamok átvegyék sikerreceptjét, „hogy mi ehhez tudunk-e hozzátenni, arra nem voltak kíváncsiak”; „mi mindig nyugatra néztünk, a nyugatiak meg magukra” – fűzte hozzá.
Arnold Vaatz német parlamenti képviselő, a CDU/CSU parlamenti frakciójának elnökhelyettese arról beszélt: az első világháború kitörése előtt a kontinens éppoly rendben lévőnek látszott, mint pályája csúcsán az Európai Unió.
A politikus szerint a közösség tagjai megtanulták, hogy „a nemzeti egoizmusok konfrontációja halálra van ítélve”, ugyanakkor a második leckével adós maradt az EU, mivel „a régi Európa mind a mai napig a régi koordináta-rendszer szerint gondolkodik”, és a kontinens keleti felét idegennek látja, ezzel is elvéve a közösség vonzerejéből az ott élők szemében.
Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem Védelem- és Biztonságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője azt emelte ki felszólalásában: amikor a kérdés felmerült, „az EU mindig azt a választ adta, hogy bővítünk, éppen ezért tart most ott, ahol tart”, miközben a közösség sem a kilencvenes években Jugoszláviában, sem most Ukrajnában nem volt képes megoldani a válságot. A visegrádi államokról szólva megjegyezte, „nem vagyunk együtt”, „nincs is igazi együttműködés”, hiszen ezen államok külkereskedelmi forgalmának alig három százaléka irányul egymás felé.
A második világháború után kialakult jaltai rendszer lebontásának egyik legjelentősebb állomása volt a huszonöt évvel ezelőtt Sopronpusztán rendezett Páneurópai piknik – hangsúlyozta a negyedszázaddal ezelőtt rendezett eseményre emlékező hétfői konferencián Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke. Michael Roth szociáldemokrata politikus egy német lapinterjúban arról beszélt, hogy Magyarország a szabadság kapuját jelentette az embereknek.
