A nemzeti konzultációval a magyarok megálljt parancsolhatnak a Tisza-adónak

Hosszú hagyománya van a nemzeti konzultációknak Magyarországon. A kormány ezzel az egyeztetési formával egyetértési pontokat tud kialakítani a magyar emberekkel a hazánkat érintő fontos kérdésekben. Orbán Viktor a kötcsei pikniken jelentette be, hogy most a Tisza Párt kiszivárgott adóterveiről indít a kormány nemzeti konzultációt, amivel a polgárok véleményt mondhatnak Magyar Péter terveiről.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt vasárnapi kötcsei találkozón ismertette, hogy a kormány nemzeti konzultációt indít a kiszivárgott tiszás adótervekről. Mint ismert, egy feljegyzés szerint a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja egy hosszabb, összetett gazdasági programot készített, amit azóta gazdasági szakemberek szélesebb körének is bemutattak. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, míg 1,25 millió forint fölött jönne a 33 százalékos sáv is.

Magyar Péter és Tarr Zoltán (Fotó: MTI/Purger Tamás)

Később Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki elszólta magát, hogy a Tisza Párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében kikotyogta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni.

Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet

– fogalmazott Tarr Zoltán.

Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Indokolt a konzultáció

A polgári kormány a 2010-es választás után vezette be az egykulcsos személyi jövedelemadót, amit most 15 százalékos. Azóta pedig többek között adómentessé tették a csedet és a gyedet, növelték a családi adókedvezményt, életre szóló adómentességet vezettek be a háromgyermekes és fiatal édesanyáknak. A kormánypártok elsöprő választási sikerei pedig azt mutatják, hogy a magyarok egyetértenek a jelenlegi adópolitikával.

Ezzel szemben a Tisza Párt mégis többkulcsos adót vezetne, amiről a magyarok 2010-ben már véleményt mondtak, amikor megbuktak a progresszív szja-t támogató balliberális pártok.

A Tisza-adó jelentős érvágás lenne minden társadalmi csoportnak, így Magyar Péterék terve nem az emberek érdekeit szolgálja. Emiatt indokolt, hogy a kormány kikérje a magyar emberek véleményét a Tisza Párt adóterveiről.

Kiállás a magyar érdekek mellett

Nem új keletű, hogy a kormány veszélyek és a meghatározó átalakulások idején az emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. 

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amivel a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott.

A nemzeti konzultáción 1 350 690 ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.

A 2023 őszén tartott nemzeti konzultáción több mint másfél mil­lióan vettek részt, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük.

Erős egyetértés a kormány politikájával

Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként 2022 őszén bevezetett brüsszeli szankciókról kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultációban 1,389 millióan vettek részt.

Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. 

Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

Szintén gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium volt a konzultáció fókuszában, de a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven 2021 nyarán. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók támogatták a kormány álláspontját. 

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, amely után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület. Egy országjárás során mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai, amelynek során 1,6 millió ember véleményét ismerhették meg személyesen, telefonon vagy levelek útján.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)