Hatalmas botrány lett abból, hogy a Tisza Párt adóemelést hajtana végre kormányra kerülve. Mint korábban mi is beszámoltunk róla, az Index birtokába került feljegyzés szerint a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja – amelynek munkáját Dálnoki Áron koordinálja – egy hosszabb, összetett gazdasági programot készített, amit azóta gazdasági szakemberek szélesebb körének is bemutattak.

A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, míg 1,25 millió forint fölött jönne a 33 százalékos sáv is.
Mindezt annak ellenére tervezgetik a Tisza Pártban, hogy Magyar Péter korábban még a személyi jövedelemadó (szja) jelentős csökkentését ígérte.
A Tisza Párt még tavasszal ugyanis arról kérdezte a szimpatizánsait a Nemzet hangja elnevezésű konzultációban: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?” A kérdőívet kitöltő 1,137 millió ember döntő többsége – több mint 900 ezer ember – pedig érthető módon a belengetett jelentős adócsökkentésre szavazott.
„Nem lehet erről beszélgetni”
Később Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki elszólta magát, hogy a Tisza Párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét is. A politikus az etyeki beszédében kikotyogta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni.
Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet
– fogalmazott Tarr Zoltán.

Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.
A Tisza Párt dokumentuma szerint az áfa csökkentése és cserébe a progresszív adózás visszaállítása lenne indokolt. Egy százalékpontos áfacsökkentés nagyjából háromszázmilliárd hiányt okoz a költségvetésben, amit pótolni kell.
Ráadásul az áfacsökkentés közvetetten a multik támogatása: a kereskedők lenyelnék a különbözetet.
A kereskedők gyakran „lenyelik” az áfacsökkentést, míg az állam bevételének nagy része áfából származik – az áfabevételek kiesése ezért súlyosan ronthatná a költségvetési egyensúlyt.