Ezekben a napokban megváltozhat a kampányolás módja, formája, hiszen mostantól a pártok és az indulni szándékozók nemcsak általánosságban, hanem személyre szólóan is kifejthetik nézeteiket. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke lapunknak azt mondta: tegnap és ma az ország választási bizottságai a benyújtott ajánlóívek alapján mindenütt eldöntik, ki lehet egyéni képviselőjelölt, és milyen szervezetek – pártok, egyesületek – állíthatnak listát a helyhatósági választáson.
Az október 12-i önkormányzati voksoláson több mint húszezer közéleti tisztség betöltéséről dönthetnek a szavazópolgárok. Összesen 3177 polgármester és 16 853 képviselő személyéről határozhatnak, illetve 418 jelöltet küldhetnek a megyei közgyűlésekbe. Az előkészületek az elmúlt hetekben lezajlottak: a jelölő szervezetek és a függetlenként indulni szándékozó érdeklődők a választási irodától átvett íveken összegyűjthették a szavazóktól a jelöléshez szükséges aláírást. Előtte regisztráltatták magukat a választási bizottságnál.
Patyi András érdeklődésünkre a tapasztalatokról azt mondta, a jelöltek és a jelölő szervezetek száma egyaránt kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti voksolás idején volt. Ennek szerinte az lehet az egyik oka, hogy az előzetes regisztráció szabályai valamelyest bonyolultabbá váltak. A jelentkezők, érdeklődők száma így is nagy. Az induláskor, pénteken négy főpolgármester-jelöltről, 4521 polgármesterjelöltről tudtak a választási szervezetek. Az egyéni képviselőjelöltek száma meghaladta a 26 ezret, a települési nemzetiségi önkormányzati jelölteké pedig a hétezret.
Az NVB vezetője közölte azt is: a hagyománynak megfelelően a kisebb lakóhelyeken inkább független jelöltek vállalkoznak a közéleti szerepre. A tízezernél több lakost számláló településeken tipikusan a pártok, egyesületek állítanak jelöltet, a fővárosban pedig szinte kivétel nélkül a nagyobb pártok jelöltjei vesznek részt a választáson. A városszépítő vagy a lokálpatrióta szervezetek emellett természetesen szintén szereplői a városrészek közéleti küzdelmeinek.
A gyakorlatban többféle megoldási forma is létezhet. Előfordulhat, hogy a kiválasztott személy egyetlen szervezet jelöltjeként szerepel, de megválasztását több párt vagy egyesület is támogatja. Ezzel kapcsolatban Patyi András kérdésünkre azt mondta: fontos, hogy a választók tájékoztatása egyértelmű legyen. Az ajánlóíven fel kellett tüntetni a jelölt nevét, a jelölő szervezetet, a kampányeszközökön, plakátokon, szórólapokon pedig tudatni kell, hogy kik a támogatók. Az ilyen eljárás szabályos. A független indulók mellett is kampányolhatnak például társadalmi szervezetek. A szavazólap természetesen szintén mindig tartalmazza, ki a jelölt és a jelölő szervezet, az utóbbinak pedig az emblémája is szerepel.
A választási bizottságok határozatai ellen jogorvoslat is benyújtható, így a jelölések – az NVB elnöke szerint – egy hét múlva válhatnak mindenütt jogerőssé. Tudni kell azt is, hogy a korábban átvett üres aláírásgyűjtő íveket az egyéni jelöltek esetében ma, a megyei lista esetében legkésőbb holnap vissza kell adni a választási irodáknak, különben megbírságolják az érintetteket. Újdonság, hogy a bírság összege ívenként tízezer forint lehet.
A szavazólapok tartalmát – a tegnapi és a mai határozatok jogerőre emelkedése után – szintén a választási bizottságok határozzák meg. Patyi közlése szerint a szavazólapok nyomtatását a választási bizottságok csak az adatok alapos ellenőrzése után engedélyezik. A választási előkészületeket az irodák a bizottságok döntésének megfelelően folytatják, a szavazólapoknak a választást megelőző napon a helyszínen rendelkezésre kell állniuk.
Patyi Andrástól megtudtuk, hogy a helyhatósági választás előtt szabad átjelentkezésre nem lesz mód, a résztvevők október 12-én csak a lakóhelyükön vagy a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal létesített ideiglenes lakcímükön szavazhatnak. Az országgyűlési voksoláson szokásos bonyodalmakra nem kell számítani. Jellemzője még a közelgő közéleti eseménynek, hogy a külképviseleteken nem lehet szavazni. Leadhatják viszont a voksukat az Európai Unió magyarországi lakóhellyel rendelkező polgárai és a bevándoroltként, menekültként vagy letelepedettként elismert személyek, akiknek lakcímük van idehaza.
Az NVB elnöke hozzátette: a szavazás eredményét a választási bizottságok állapítják majd meg. Ennek közlésére október 12-én, várhatóan már a késő esti órákban sor kerülhet.
Október 12-én a választópolgárok – a megyei jogú városok kivételével – mindenhol három-három szavazócédulát kapnak, a rendszer azonban összetett. Budapesten külön-külön szavazólapon a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre és az egyéni képviselőkre voksolhatunk. Pártlista itt nem lesz, ezért a közgyűlés tagjaira külön nem kell szavazni. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis a főpolgármesterből, a kerületi polgármesterekből és a kompenzációs listán bejutó kilenc képviselőből áll majd. A kompenzációs lista a meg nem választott kerületi polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatokat gyűjti össze. Aki viszont tízezernél több lakost számláló településen, de nem megyei jogú városban él, a polgármester és az egyéni önkormányzati képviselő mellett megyei pártlistára is szavazhat. Az ország 23 megyei jogú városa külön kategóriát alkot, ezek választópolgárai két szavazólapon a polgármester és az egyéni képviselő nevéhez húzhatják be az ikszet. A tízezernél kisebb lélekszámú lakóhelyeken élők három szavazólapot kapnak: voksolhatnak a polgármesterre és a megyei pártlistára, helyi képviselőiket pedig a régi kislista helyébe lépő egyéni listán felsorolt jelöltek közül választhatják ki. A szavazólapot nem kötelező borítékba tenni, a borítékot nem kötelező lezárni, ugyanakkor nem is tilos.
