A miniszter ünnepi beszédében felidézte, hogy 1989 nyarán református lelkészként lelki gondozó volt az NDK-s menekülteket befogadó csillebérci menekülttáborban, amelynek lakói körében nagy volt a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ebben a feszült helyzetben érkezett a hír a magyar kormány döntéséről, miszerint megnyitják az osztrák határt a menekültek előtt. Ez jó döntés volt, hiszen minden kétséget és bizalmatlanságot elmosott, és nagy bizalmat teremtett egymás iránt a menekültek között, és németek és magyarok között, nemcsak a lakosságban, hanem a legfelső politikai szinten. A magyar döntés bizalmat teremtett a német és a szovjet politikai vezetők viszonyában is, és erősítette az európai politikusok egymás iránti bizalmát, hozzátéve, hogy a bizalomnak meg kell maradnia, és ma is jó döntésekre kell vezetnie.
„Németek és magyarok ma is olyan döntések és kihívások előtt állnak, mint 25 évvel ezelőtt” – mondta Balog Zoltán az ukrán válsággal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ismét Európa jövőjéről van szó, és nem csak Ukrajnáról. Sok múlik azon, hogy a nyugati hatalmak vajon megértik-e azt a különleges helyzetet, amelyben az Oroszország szomszédságában élő nemzetek, az ukránok, a baltikumi népek, lengyelek, magyarok, románok élnek, és sok múlik azon is, vajon sikerül-e közösen, a kölcsönös bizalom alapján ismét jó döntéseket hozni. Hozzátette: a csupa nosztalgiából álló megemlékezés haszontalan, nem a régi időket kell visszasírni, hanem a jövő érdekében kell a múltról beszélni. A múlt igazságát el kell mondani a következő nemzedékeknek, mert Európa csak így lehet békés, szabad és igazságos, a magyar-német kapcsolatok múltjából pedig az a legfontosabb üzenet a jövőnek, hogy a magyaroknak szükségük van a németekre – hangoztatta a miniszter.
Magyarország nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik, hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket. Ugyanakkor politikailag is szükségünk van egymásra, hiszen egyetlen nagy ország sincs a világon, amelynek ne lenne szüksége kis országok barátságára is – mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy Magyarország kis országként nagy barátságot kínál Németországnak.
Az utóbbi 25 év egyik legfontosabb tanulsága a jövőre nézve, hogy a szabadság és a demokrácia nem jár együtt automatikusan igazságossággal, és nem biztosít egyenlő esélyeket mindenkinek. Így az a veszély fenyeget, hogy a politikai és ideológiai vasfüggöny lebontása után szociális vasfüggönyök jelennek meg Európában, akár országokon belül is – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere. Ezért Magyarország a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra – mondta Balog Zoltán az ünnepségen, amelyen több százan vettek részt, köztük politikusok, - mások mellett Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter és Peter Altmaier jelenlegi kancelláriaminiszter -, diplomaták, és gazdasági vezetők.
Balog Zoltán mellett Peter Altmaier is ünnepi beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a németek soha nem felejtik el a magyaroknak az 1989-es határnyitással adott segítséget, amely megnyitotta az utat a német egység helyreállításához. Az ünnepi beszédeket pódiumbeszélgetés követte, többek között Hans-Dietrich Genscher, Theo Waigel volt pénzügyminiszter és Pozsgay Imre volt államminiszter részvételével.
A rendezvényt – amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást – a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg. A kulturális világörökség részeként számon tartott történelmi műemlék épület tulajdonosa a Springer lapkiadó vállalat igazgatótanácsának elnöke, Mathias Döpfner és Leonhard Fischer üzletember. Czukor József berlini magyar nagykövet köszöntőjében kiemelte: a helyszínválasztás is azt mutatja, hogy milyen sok barátja van Magyarországnak Németországban.
origo.hu
Baleset miatt lángokban az M1-es autópálya, több kilométeres a dugó
