A bizottság leköszönő elnökét a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa és egyetemi doktori tanácsa ünnepi ülésén díszdoktorává avatta. Az eseményen mondott beszédében Barroso kiemelte: az Európai Unió nemcsak gazdasági projekt, közös piac, hanem a békén, a szabadságon és az igazságon alapuló integráció. Mint mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az EU Nobel-békedíjat kapott.
„Európa nemcsak Brüsszel vagy Strasbourg [ ], hanem Európa mi vagyunk” – mondta a politikus, hozzátéve: Magyarország is éppen annyira az unió, mint minden más tagállam. Be kell vonni az embereket, hogy ne gondolják, az EU távol áll tőlük – hangsúlyozta.
Az eseményen – amelyen a diplomáciai testület több tagja is megjelent – José Manuel Barroso felidézte: tíz éve csatlakoztak a közép-európai országok az unióhoz, ez volt a Nyugat és a Kelet igazi egységesülése. A magyaroknak is sok előnyük származott a csatlakozásból, jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy az integráció nem terhet, hanem előnyt jelent a tagállamoknak, és az egység nem azonos az egyformasággal, fontos a sokszínűség.
A bizottság elnöke kijelentette: bár nemrég még a válság fenyegette az integrációt, most egységesebb és erősebb, mint valaha, határozottan kiállnak az érdekeik és az európai értékek védelme mellett. Azt is mondta, hogy 28 ország nem érthet egyet mindenben, de a tagállamok végül mindig olyan döntést hoznak, amely mélyíti az integrációt.
José Manuel Barroso arra is kitért, hogy Európa jövője a tudományban rejlik, csak tudással lehet szembenézni a jövő kihívásaival. A tudomány, az innováció és a tudás rendkívül fontos, és többet kell fektetni az oktatásba is – vélekedett. Hozzátette: remélhetőleg ebben is segítenek az uniós támogatások, amelyeket a kohéziós alapból részesülő országok kapnak.
A díszdoktori ceremónia után az Európai Bizottság elnöke újságíróknak elmondta: korábban az Országházban átadta a bizottság és Magyarország partnerségi megállapodásának dokumentumait Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az uniós támogatás bizonyítja, hogy a tagállamok nem csak szavakban szolidárisak egymással – jegyezte meg. Hozzáfűzte: fontos, hogy jól költsék el a kapott forrásokat, például jobb befektetői környezetet teremtsenek, több pénz jusson a tudományra és az oktatásra, továbbá igyekezzenek megoldani a társadalmi problémákat.
Kérdésre elmondta: minden országnak meg kell értenie, hogy a demokrácia „állandó folyamat”, mindig lehet rajta javítani, és a kihívásokkal szembe kell nézni. Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy nagyon éles viták voltak a bizottság és Magyarország között, mert a testület úgy gondolta, hogy néhány lépés „nem állt összhangban az európai joggal és a jogállamiság néhány elvével” – emlékeztetett. Mint mondta, őszinte és intenzív konzultációt folytattak, és a magyar hatóságok több ügyet megoldottak. Ha újabb kérdések merülnek fel, azokat is biztosan szóvá teszik párbeszéd vagy a megfelelő európai mechanizmusok útján, vélekedett.
Kérdésre a norvég alapok ügyével kapcsolatban José Manuel Barroso közölte: ez alapvetően nem az Európai Bizottság ügye, hanem Magyarország és Norvégia közötti kérdés, de a brüsszeli testület is nyomon követi az eseményeket, és „nyíltan beszélnek róla” a magyar kormánnyal.
Barroso díszdoktorrá avatása előtt mintegy tucatnyian tüntettek a Corvinus egyetem előtt az ATTAC Magyarország szervezésében az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabad kereskedelmi egyezmény ellen. A tiltakozók szerint a tervezett megállapodás veszélyezteti az európai munkahelyeket, és „tönkreteszi Európát”.
