Hende Csaba azt mondta: Katyn a múlt. Lengyelország és Magyarország, Közép-Európa közös múltja. Múlt, amit egy nagyhatalmi játszma idézett elő: Hitler és Sztálin, Molotov és Ribbentrop paktuma. „Zsarnokoké”, akik életüket határok tologatásával, háborúk kirobbantásával, a hatalom megszerzésével és a létező legkegyetlenebb diktatúrák kiépítésével töltötték. Zsarnokoké, akik végigtapostak Közép-Európán, emberek életén, jogain és szabadságán – mondta a tárcavezető.
Kiemelte: a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy nem lehet szabad Magyarország, ha nem szabad Lengyelország. Nem lehet szabad sem Lengyelország, sem Magyarország, ha nem szabad Közép-Európa. Nem lehet boldog Közép-Európa, ha a szomszédban egy nagyhatalmi játszma nyomán háború dúl – fogalmazott.
Hende Csaba közölte: napjainkban Közép-Európa felértékelődött, szinte új időszámítás kezdődött. Az orosz–ukrán konfliktusra utalva közölte: katonai szövetségünk, a NATO mindenki, köztük azok számára is, akik a 20. század rettenetes tapasztalatai után is úgy gondolják, hogy a határokat fegyveres úton változtatják meg, világossá teszi: Közép-Európa biztonságos hely. Ebben a küldetésben Magyarország és Lengyelország együtt mozdul Közép-Európával és az egész NATO-val – tette hozzá.
Kitért arra: méltó, egymást tisztelő, egymás jogos érdekeit méltányoló, kölcsönös előnyökön felépülő kapcsolatokra van szükség, amelyek egyként szolgálják minden nemzet szabadságának ügyét és a térségben élő minden ember életét. „Az, hogy ma itt vagyunk és közösen emlékezünk, azt mutatja, ma is barátok vagyunk” – fogalmazott a magyar honvédelmi miniszter.
Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet azt mondta: szeptember 17-e a lengyel történelem tragikus évfordulója. „Nem feledjük, hogy már a szovjet agresszió másnapján megnyíltak a magyar határok lengyel menekültek tízezrei előtt” – fogalmazott.
A Lengyelország ellen 1939. szeptember 17-én indított szovjet agresszió máig hatóan nyomta rá bélyegét a lengyelek gondolkodására. Meghatározza a jószomszédi viszonyról alkotott nézeteiket s azt, ahogy európai uniós és NATO-tagságukat értékelik – hangsúlyozta Roman Kowalski.
Hozzátette: a II. világháború eseményei nagy erővel hívják fel a figyelmet arra, hová vezet a politikai fanatizmus, az elnyomó rendszerek működésébe való beleegyezés, az ideológiák és érdekek szolgálatában álló diktatúra, a xenofóbia, gyűlölet és nacionalizmus.
A lengyel nagykövet – utalva az ukrajnai helyzetre – riasztó párhuzamnak nevezte a közvetlen közelünkben zajló eseményeket. Roman Kowalski kiemelte: az emlékezés és az emlékeztetés kötelességünk. Minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy ilyesmi soha ne történjen meg ismét.
A katyni mártírok III. kerületi emlékművénél lengyel és magyar katonai tiszteletadás mellett tartottak koszorúzást. Az ünnepségen részt vett mások mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, III. kerületi képviselő, Bús Balázs (Fidesz–KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Jan Kurdzialek ezredes, a Lengyel Köztársaság katonai és légügyi attaséja, valamint Piros Ottó, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
