A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét igazolhatja az úgynevezett régi típusú személyi igazolvánnyal, amelyben mindkét adat szerepel. Emellett igazolhatja magát lakcímkártyájával és kártya formátumú személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal).
Az októberi önkormányzati választáson a választópolgárok – kérésükre – átjelentkezéssel szavazhatnak a bejelentett tartózkodási helyük szerinti településen is, míg azok, akik elköltöznek még a választás előtt, már csak az új lakóhelyük jelöltjeire voksolhatnak; ez utóbbi ugyanis nem számít átjelentkezésnek. Az átjelentkezéssel azonban csak akkor élhet a választópolgár, ha a tartózkodási helyét a választás kitűzése előtt legalább egy hónappal, azaz június 23-át megelőzően létesítette, és a választás napjáig azt nem szünteti meg. A választópolgárnak a lakóhelye szerinti település jegyzőjétől kell kérnie, hogy választójogát a tartózkodási helye szerinti településen gyakorolhassa.
Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak október 12-én, mint a parlamenti szavazáson.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis az időközben nagykorúvá válókkal a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar választópolgár mellett a körülbelül 107 ezer uniós választópolgár és a bevándorlók, menekültek, letelepedők is – körülbelül 21 ezren – voksolhatnak októberben. Ez azt jelenti, hogy október 12-én körülbelül 8 millió 180 ezren voksolhatnak majd, ami valamivel kevesebb, mint az országgyűlési választáson voksolásra jogosultak száma (8 millió 220 ezer).