Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára a kollégium épülete előtt mondott köszöntőbeszédében emlékeztetett, hogy a kormány márciusban döntött a kollégium emlékhellyé válásáról. A történelmi emlékhely nem más, mint „a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín” – mondta. Kiemelte: az Eötvös József Collegium az első olyan állami oktatási intézmény, amely megkapta a kitüntető címet.
Az alapító Eötvös Loránd maga is egyfajta tanárképző központot akart a kollégiumból létrehozni – mondta Palkovics László. Felidézte, hogy a kollégium már az alapítását követő években az adott kor elitképző intézményévé vált, a két világháború között pedig a magyar szellemi elit egyik legkiemelkedőbb nevelőintézménye volt, ahonnan „országunk nagyjai, tudósai indultak az útjukra”.
Palkovics László szerint nem véletlen, hogy a minőséget, a kiválóságot, az egyéniséget felkaroló szellemisége miatt a második világháború után a hatalom megkísérelte felszámolni a kollégiumot. Elvették a nevét, és közönséges zsúfolt diákszállóvá alakították, de a kollégium szellemiségét még a mindent ellenőrizni akaró totális hatalom sem tudta megtörni. Kiemelte: a kollégium ma is bízhat a kormányban, hiszen ahogy támogatta a múltban, úgy most az általa adományozott kitüntető cím is bizonyítja, hogy a jövőben sem feledkeznek meg a nagy hírű intézményről.
Papp Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főosztályvezetője elmondta, jelenleg Magyarországon 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon. A kollégium méltán érdemelte ki a címet, hiszen az intézmény a kezdetektől napjainkig kimagasló tudású középiskolai tanárokat és szaktudósokat nevelt – jelentette ki.
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint a kollégium azért is kivételes, mert a megálmodók céljait, az általuk vallott értékeket a múlt század politikai viharai ellenére átörökítette, mind a mai napig hitelesen képviseli. A kollégium a kezdetektől a modern tanárképzés, a tudós tanárok kinevelésének ideájától vezérelve működött. Ilyen atmoszférával várta az ország legtehetségesebb diákjait, akik sokszor igen nehéz körülmények közül érkeztek.
Szavai szerint a kollégium – amely az 1900-as évek elején került a mai, XI. kerületi Ménesi úti helyére – szokatlan dimenziót nyitott az oda érkezőknek a szabadság, az önkormányzatiság, a demokratikus működés keretezte közösségi életével. A kollégium a magyar felsőoktatást alapvetően meghatározó, Magyarország tudományos potenciálját kiteljesítő pozíciót tölt be – mondta Mezey Barna.
Hoffmann Tamás (Fidesz–KDNP), Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy a kollégium – Eötvös Loránd szavai szerint – a bizalom alapkövére épült, és ugyanilyen alapkő az a közösség is, amely a kollégium életét évtizedről évtizedre formálja. A közösség erejében pedig az intézmény sikere és kiválósága rejlik. „A minőséggel szembeni meg nem alkuvásnak köszönhető, hogy fénye nem kopott fennállása óta” – mondta Hoffmann Tamás, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatnak kötelező segítenie, hogy ez így is maradjon.
Az avatáson ott volt Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
A felavatott sztélén az áll: az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte.
