Péterfalvi Attila emlékeztetett arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni az illetékes helyi választási bizottságnál. A Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követően is lehetőség van, hogyha esetleg a jelölt által benyújtott ajánlások közül az érvényesek száma nem éri el a szükséges számot, még lehetősége legyen pótolni az induláshoz szükséges ajánlásokat.
„Az ajánlásgyűjtés célja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges támogatások megszerzése, így amint a jelöltet a választási bizottság jogerősen nyilvántartásba veszi, ajánlóíven a jogszabályban rögzített formális keretek között már nem lehet tovább aláírásokat gyűjteni a jelölt számára” – mondta Péterfalvi Attila.
Hozzátette: a jelölt rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet a legkésőbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidő lejártáig (azaz szeptember 8-án 16 óráig) át kell adni a választási irodának, és ha nem adják vissza őket, akkor a választási bizottság mérlegelés nélkül ívenként tízezer forint bírságot szab ki hivatalból. Nem lehet bírságot kiszabni azokért az ívekért, amelyek nem tartalmaznak egyetlen ajánlást sem, és szeptember 9-én 16 óráig visszajuttatják őket a választási irodához.
„Annak nincs akadálya, hogy a jelöltek a hivatalos nyilvántartásba vételük után is szimpatizánsokat toborozzanak és gyűjtsék a választópolgároktól a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat (lakcím, e-mail cím, telefonszám) és az aláírásukat” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Mint mondta, az adatkezelés jogalapja ilyenkor az érintett kifejezett hozzájárulása. A személyi azonosító felvétele a szimpatizánsi adatbázis építését szolgáló aláírásgyűjtésnél viszont már nem jogszerű.
Az adatok felvétele előtt tájékoztatni kell a választópolgárt arról, hogy ez önkéntes, támogatói adatszolgáltatás, és nem azonos az ajánlással. Arról is tájékoztatni kell, hogy a megadott személyes adatait ki, milyen szervezet és meddig kezeli, esetlegesen kinek továbbítja, igénybe vesz-e adatfeldolgozót, és mire használják fel az adatokat. (Az így felvett adatokat jellemzően kampánycélú megkeresésekhez, „mozgósításhoz” használják fel a pártok.)
A választópolgár az adatkezelőtől a későbbiekben bármikor kérheti adatainak törlését, javítását – mondta Péterfalvi Attila. A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek kötelesek az ilyen, kampány céljából folytatott adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezni a hatóságnál.
