Arra a kérdésre, hogy az önkormányzati választás milyen mozzanatai vethetnek fel jogértelmezési kérdéseket, a Kúria kollégiumvezetője azt mondta: a választási eljárás mindegyik szakaszának megvannak a jellegzetességei, ezekhez különféle ügytípusok köthetők. Az első jelentősebb esemény az aláírások összegyűjtése. Ilyen alkalmakkor előfordulhatnak kifogások, felülvizsgálati kérelmek arról, hogy helyenként visszaéltek a választók adataival, vagy az ajánlóíveket kicserélték. A következő fontos állomás, amikor az ajánlóívek alapján a választási bizottság nyilvántartásba veszi a jelölteket és a jelölőszervezeteket. Kalas Tibor szerint további esetkör a szavazólapok előkészítése, adattartalmának meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a választójogi testületek kisorsolják, milyen sorrendben rögzítse a szavazócédula a jelölteket és a jelölőszervezeteket. A tapasztalat szerint az érintettek legtöbbször a nevek, a listák sorrendjét kifogásolják. Számos jogi vita adódhat abból is, hol és milyen körülmények közt kampányoltak a jelöltek vagy a jelölőszervezetek. A bíróságon végül az eredmény is megkérdőjelezhető.
A jogorvoslati fórumoknak, köztük a bíróságoknak a választási ügyeket nagyon rövid időn belül kell elintézniük, esetenként három nap, máskor egy nap az előírt határidő. A kollégiumvezető megemlítette: az iratok továbbítását nem a posta, hanem hivatali kézbesítő segítségével végzik el. Ha például újraszámolásra van szükség, a bíróság a szavazólapok beszerzését, visszaküldését különleges szabályok keretei közt oldja meg.
