A választási bizottságok az elmúlt napokban csaknem hatvanezer helyhatósági, s tizennégyezer nemzetiségi jelölt nevét vették nyilvántartásba, emellett rögzítették a választáson indulni szándékozó pártok, egyesületek szavazólistáit is. Kisorsolták, milyen sorrendben kerülnek az érintettek a szavazólapra. A cédulák nyomtatása megkezdődött. Példának okáért hét főpolgármester és összesen 8128 polgármesterjelölt indul a közmegbízatásért. Az október 12-i önkormányzati megmérettetés alkalmával az országban több mint húszezer közjogi tisztség betöltéséről dönthetnek a választók. Visszalépések még lehetnek és a jogorvoslat miatt is változhatnak az adatok.
A jogorvoslat, a felülvizsgálat fontos garancia – nyilatkozta lapunknak Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője. Megjegyezte: a választási eljárás új szabályait a tavaszi országgyűlési voksoláskor alkalmazták először. Az önkormányzati választások rendszere emellett részben el is tér a parlamenti szavazás rendjétől. A jogegység érvényesülése mindezek miatt elsőrendű szempont.
A helyi választási bizottságok döntéseit – az előírás szerint – a megyei, területi szervezetek vizsgálják meg, a területi, fővárosi határozatok jóváhagyását pedig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) végzi el. A bizottsági állásfoglalást – az öt ítélőtáblán és a Kúrián – bírósági jogorvoslat követheti. Így a Fővárosi Közgyűlés összetételéről, a főpolgármester megválasztásáról és a töredékszavazatok elosztásáról végső soron az NVB és a Kúria határoz.
Megtudtuk: az elmúlt napokban a Magyar Igazságügyi Akadémia épületében a Kúria előkészítő tanácskozást, szakmai megbeszélést szervezett a választási ügyekben ítélkező bírák számára. Érdeklődésünkre Kalas Tibor elmondta: áttekintették, hogy a tavaszi országgyűlési és európai parlamenti választások alkalmával milyen esetek vetődtek fel, s az új jogi megoldások kapcsán hogyan foglaltak állást az ítélkező tanácsok. Az elemzésből kiderül, az akkori 247 kúriai döntés lényegesen hozzájárult az új eljárási törvény értelmezéséhez. Az ítélkezés eddigi tanulságai megfelelően szolgálhatják az őszi előkészületeket.
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzati választás milyen mozzanatai vethetnek fel jogértelmezési kérdéseket, a Kúria kollégiumvezetője azt mondta: a választási eljárás mindegyik szakaszának megvannak a jellegzetességei, ezekhez különféle ügytípusok köthetők. Az első jelentősebb esemény az aláírások összegyűjtése. Ilyen alkalmakkor előfordulhatnak kifogások, felülvizsgálati kérelmek arról, hogy helyenként visszaéltek a választók adataival, vagy az ajánlóíveket kicserélték. A következő fontos állomás, amikor az ajánlóívek alapján a választási bizottság nyilvántartásba veszi a jelölteket és a jelölőszervezeteket. Kalas Tibor szerint további esetkör a szavazólapok előkészítése, adattartalmának meghatározása. Ez azt jelenti, hogy a választójogi testületek kisorsolják, milyen sorrendben rögzítse a szavazócédula a jelölteket és a jelölőszervezeteket. A tapasztalat szerint az érintettek legtöbbször a nevek, a listák sorrendjét kifogásolják. Számos jogi vita adódhat abból is, hol és milyen körülmények közt kampányoltak a jelöltek vagy a jelölőszervezetek. A bíróságon végül az eredmény is megkérdőjelezhető.
A jogorvoslati fórumoknak, köztük a bíróságoknak a választási ügyeket nagyon rövid időn belül kell elintézniük, esetenként három nap, máskor egy nap az előírt határidő. A kollégiumvezető megemlítette: az iratok továbbítását nem a posta, hanem hivatali kézbesítő segítségével végzik el. Ha például újraszámolásra van szükség, a bíróság a szavazólapok beszerzését, visszaküldését különleges szabályok keretei közt oldja meg.
