Csökkent a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma a Közép-magyarországi régióban tavaly az előző évhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert elemzéséből. Az adatok alapján 2013-ban 1422 háziorvos és 511 házi gyermekorvos tevékenykedett a térségben. Előbbiek száma öttel, utóbbiaké nyolccal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A KSH elemzése rámutatott, egy orvosra 16-tal több lakos jutott, mint 2012 végén. Mind a háziorvosok, mind a házi gyermekorvosok betegforgalma emelkedett valamelyest: régiós szinten egy háziorvos tavaly 9231, egy házi gyermekorvos pedig 5971 beteget látott el, míg egy évvel korábban 9170-et, illetve 5665-öt.
A hivatal külön-külön górcső alá vette a fővárost és Pest megyét. Budapesten 2013 végén 947 – öttel kevesebb – háziorvos és 320 – hattal kevesebb – házi gyermekorvos végzett gyógyító tevékenységet. Mindkét szakemberre 1377 lakos jutott, 19-cel több, mint 2012-ben. Az elemzés kitért arra is, hogy a háziorvosok az év folyamán mintegy 7,662 millió vizsgálatot végeztek, zömét, 94 százalékát a rendelőkben. Egy háziorvosra átlagosan 8070 vizsgálat jutott, ami 1,4 százalékkal több, mint 2012-ben. A házi gyermekorvosok betegforgalma 5,4 százalékkal nőtt tavalyelőtthöz képest, és egy szakember 5200 vizsgálatot végzett.
Pest megyében tavaly 475 háziorvos dolgozott, ez a létszám megfelelt a tavalyelőttinek. Közülük 95-en vegyes praxist működtettek, azaz gyermekeket is elláttak. Egy Pest megyei háziorvos az év folyamán átlagosan 11 500 vizsgálatot végzett, ebből 700-at a betegek lakásán. A megyében kettővel kevesebb, 191 házi gyermekorvos dolgozott, akik az év folyamán 1,316 millió esetet láttak el a rendelőkben, és 78 ezer alkalommal látogatták meg a pácienseket az otthonukban. Egy házi gyermekorvos évi átlagos betegforgalma elérte a csaknem 7300 esetet, ez három százalékkal több, mint 2012-ben.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, mostanra oda jutottunk, hogy már nemcsak a hátrányos helyzetű régiókból hiányoznak a háziorvosok, hanem a legfejlettebbnek számító közép-magyarországi térségből is. Emlékeztetett, a szakma évek óta hangoztatja, hogy az alapellátás a legsúlyosabb gondokkal küszködő terület az ágazatban. Ennek egyik oka, hogy nem megoldott a praxisok finanszírozása, bevételük folyamatosan csökken. Másrészt bonyolult a praxisok adásvétele is, az önkormányzatok ugyanis sok esetben akadályozzák, hogy valaki tulajdonjogot szerezzen. – Felül kellene vizsgálni a praxistörvényt – hívta fel a figyelmet. Szintén megoldásra vár a korfa problémája, az alapellátásban gyógyító orvosoknak ugyanis mintegy 30-40 százaléka hatvan év feletti, akik a legtöbb esetben már betegen, rossz fizikai állapotban kénytelenek ellátni a betegeiket.
– A fiatalok jelenleg nem látnak perspektívát a háziorvosi szakmában, hiszen bizonytalan praxisba beruházni, továbbá a szakma presztízse még mindig alacsonyabb a többi szakorvosi pályához képest – mondta Bélteczki János. Hozzátette: már a háziorvosokat is elérte a migrációs láz, egyre többen veszik az irányt Nyugatra – Németországba, Ausztriába, a skandináv államokba és Svájca –, ahol a szakemberhiány miatt szintén veszélybe került az alapellátás.
A hét végén az egészségügyért felelős államtitkárság azt közölte, hogy a háziorvosok még egy hónapig pályázhatnak letelepedési támogatásra. Az Országos Egészségügyi Pénztár félmilliárd forintnyi keretösszeget hirdetett meg, s az intézkedés célja, hogy a legalább 12 hónapja betöltetlen körzetekben ösztönözze a háziorvosok letelepedését. Ezzel biztosítva lesz a helyi lakosság jobb hozzáférése, és javul a háziorvosi ellátás színvonala – hangsúlyozta az államtitkárság. A pályázók 6–10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ha vállalják, hogy legalább négy évig a praxisban dolgoznak.
