„Életünk meghatározó feladata” (x)

A Világörökség részeként 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt a Várkert Bazár.

A kormány 2011 októberében döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójáról. A felújítás és fejlesztés az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósult meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében, közel 9 milliárd forintos költségvetéssel. A műemléki rekonstrukcióval párhuzamosan zajlott a Budavári Önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházása, amely során felszín alatti parkolót építettek ki, valamint létrehozták az Északi Pavilontól a Budavári Palotát övező várfal koronájáig vezető út akadálymentes közlekedési tengelyét.

A felújítás első ütemében visszanyerte régi fényét az Ybl Miklós tervezte központi épületegyüttes, amelyet április 3-án adtak át a nagyközönségnek. A második fázisban, amely augusztus 29-én zárult, elkészült a multifunkcionális rendezvényterem, a mélygarázs, megújultak a budavári királyi kertek, valamint az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca és a kishajó kikötő is. A kivitelezési munkálatokat a Swietelsky Magyarország Kft. a West Hungária Bau Kft.-vel konzorciumban végezte.

– A műemlék épületegyüttes, vagyis az északi és déli paloták, az azt összekötő bazársor, az oroszlános rámpaművel és a Gloriette-tel, valamint az e mögött elterülő lepusztult, elbozótosodott, a korábbi régészeti vizsgálatok nyomait magán viselő helyszín lett a munkaterületünk, amelyet 2013. február 1-jén vettünk át – idézte fel a munkálatok kezdetét Kelemen Zsolt, a Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója.

– Egy műemlék épület felújítása során a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hiába készülnek a kivitelezést megelőzően tervezői feltárások, hogy pontosan mivel állunk szemben, az valójában csak akkor derül ki, amikor elkezdődik a bontás, így mindig újabb és újabb meglepetések érik az embert. Nem volt ez másként a Várkert Bazár esetében sem. Számos alkalommal előfordult, hogy más látvány fogadott bennünket, mint amire a tervek alapján számítottunk: kéményekre, kürtőkre bukkantunk olyan helyen, ahol nem kellett volna, falakról kiderült, hogy nem szerkezeti, csupán egymástól távol felhúzott válaszfalak, vagy épp a födém volt más, mint azt a feltárás során feltételezték. Hasonló szituációk tömegével fordultak elő – foglalta össze a nehézségeket Kelemen Zsolt.

– Komoly problémát jelentett a könnyező házigomba, amely teljesen ellepte a falakat, jelentős kárt okozva a faszerkezetekben, tégla- és kőfalakban egyaránt. Szinte nem volt olyan szerkezet az épületben, amelyet ne kellett volna menet közben gombamentesíteni. Ez rengeteg időt elvett, hiszen csak a megtisztítást követően tudtunk hozzákezdeni a terveknek megfelelő átalakításhoz.

– A legnagyobb kihívással azonban alighanem a bazár és rámpamű mögötti mélygarázs és multifunkcionális tér építéséhez kapcsolódó földmunka során találkoztunk. A munka a terv szerint elindult, ám nagyon hamar a vártnál lényegesen keményebb kőzetbe ütköztünk, amelyből közel 60-70 ezer köbméternyit speciális maró- és bontógépekkel kellett kifejtenünk. Összesen körülbelül 140 ezer köbméter kőzetet és földet termeltünk ki, a vasbeton szerkezet elkészültekor pedig közel 40 ezer köbméter földet töltöttünk vissza – mondta el a területi igazgató.

– A teljes kivitelezés időszaka alatt régészek dolgoztak velünk. Voltak olyan területek, ahol megelőző régészeti feltárásra került sor, és volt, ahol a régészeti vizsgálatok a kivitelezéssel párhuzamosan folytak. Amint a szakemberek jelezték, leállítottuk a földmunkát, és kezdetét vette a régészeti feltárás. Így bukkantunk a mélygarázs építésekor a reneszánsz udvar északi részén török kori kovácsműhely és korabeli kútfúrás maradványaira.

– Kiemelt jelentőségű feladat volt, hogy a Budavári Palota a Várkert Bazár felől – akadálymentesen is – megközelíthető legyen. A reneszánsz kertből a rámpaművön át mozgólépcsőn lehet feljutni a Várba. Akadálymentesen pedig a Lánchíd utcából lehet megközelíteni a palotát. A most felépített kültéri mozgólépcső egyébként a leghosszabb hazai szerkezet ebben a kategóriában – hangsúlyozta Kelemen Zsolt.

A műemlék épületegyüttes csaknem 9000 négyzetméteren újult meg, a mélygarázzsal együtt majdnem 18 000 négyzetméternyi új területtel bővült, és közel 9000 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki hozzá. A felújított komplexumban 2500 négyzetméteren kiállítóhelyiségek és egy 900 négyzetméteres multifunkcionális rendezvényterem is helyet kapott. A látogatókat mindezek mellett vendéglátóhelyek, üzletek és turisztikai információs pont is várja majd. – A Várkert Bazár a régi és az új épületek együttes, harmonikus működésével töltheti be szerepét – fogalmazott Kelemen Zsolt.

Külön projekt keretében újult meg a műemlék épületegyüttes környezete, a Döbrentei utca és a Lánchíd utca. Ezek átadása és forgalomba helyezése szeptember végén, illetve októberben lesz esedékes.

– A rekonstrukció rendkívül összetett feladat volt, hiszen nem csupán műemléki felújítást végeztünk: a cölöpözéstől a díszítőfestésig minden előfordult a létesítményben – foglalta össze a folyamatot Kelemen Zsolt. – A legkorszerűbb technikákat alkalmaztuk a mélyépítésben és a szerkezetépítésben egyaránt. A Swietelsky szempontjából kiemelkedő feladat volt a Várkert Bazár rekonstrukciója. A munkaterület átvételekor még nem voltunk tisztában vele, mi mindennel szembesülünk majd a kivitelezés során. Komoly szakmai kihívást jelentett minden munkatársunk számára a felújítás. Aki itt dolgozott, biztos, hogy úgy emlékszik majd rá mint élete meghatározó munkájára.