„Életünk meghatározó feladata” (x)

A Világörökség részeként 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt a Várkert Bazár.

2014. 10. 01. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány 2011 októberében döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójáról. A felújítás és fejlesztés az Európai Unió által társfinanszírozott támogatásból valósult meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében, közel 9 milliárd forintos költségvetéssel. A műemléki rekonstrukcióval párhuzamosan zajlott a Budavári Önkormányzat közlekedésfejlesztési beruházása, amely során felszín alatti parkolót építettek ki, valamint létrehozták az Északi Pavilontól a Budavári Palotát övező várfal koronájáig vezető út akadálymentes közlekedési tengelyét.

A felújítás első ütemében visszanyerte régi fényét az Ybl Miklós tervezte központi épületegyüttes, amelyet április 3-án adtak át a nagyközönségnek. A második fázisban, amely augusztus 29-én zárult, elkészült a multifunkcionális rendezvényterem, a mélygarázs, megújultak a budavári királyi kertek, valamint az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca és a kishajó kikötő is. A kivitelezési munkálatokat a Swietelsky Magyarország Kft. a West Hungária Bau Kft.-vel konzorciumban végezte.

– A műemlék épületegyüttes, vagyis az északi és déli paloták, az azt összekötő bazársor, az oroszlános rámpaművel és a Gloriette-tel, valamint az e mögött elterülő lepusztult, elbozótosodott, a korábbi régészeti vizsgálatok nyomait magán viselő helyszín lett a munkaterületünk, amelyet 2013. február 1-jén vettünk át – idézte fel a munkálatok kezdetét Kelemen Zsolt, a Swietelsky Magyarország Kft. területi igazgatója.

– Egy műemlék épület felújítása során a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy hiába készülnek a kivitelezést megelőzően tervezői feltárások, hogy pontosan mivel állunk szemben, az valójában csak akkor derül ki, amikor elkezdődik a bontás, így mindig újabb és újabb meglepetések érik az embert. Nem volt ez másként a Várkert Bazár esetében sem. Számos alkalommal előfordult, hogy más látvány fogadott bennünket, mint amire a tervek alapján számítottunk: kéményekre, kürtőkre bukkantunk olyan helyen, ahol nem kellett volna, falakról kiderült, hogy nem szerkezeti, csupán egymástól távol felhúzott válaszfalak, vagy épp a födém volt más, mint azt a feltárás során feltételezték. Hasonló szituációk tömegével fordultak elő – foglalta össze a nehézségeket Kelemen Zsolt.

– Komoly problémát jelentett a könnyező házigomba, amely teljesen ellepte a falakat, jelentős kárt okozva a faszerkezetekben, tégla- és kőfalakban egyaránt. Szinte nem volt olyan szerkezet az épületben, amelyet ne kellett volna menet közben gombamentesíteni. Ez rengeteg időt elvett, hiszen csak a megtisztítást követően tudtunk hozzákezdeni a terveknek megfelelő átalakításhoz.

– A legnagyobb kihívással azonban alighanem a bazár és rámpamű mögötti mélygarázs és multifunkcionális tér építéséhez kapcsolódó földmunka során találkoztunk. A munka a terv szerint elindult, ám nagyon hamar a vártnál lényegesen keményebb kőzetbe ütköztünk, amelyből közel 60-70 ezer köbméternyit speciális maró- és bontógépekkel kellett kifejtenünk. Összesen körülbelül 140 ezer köbméter kőzetet és földet termeltünk ki, a vasbeton szerkezet elkészültekor pedig közel 40 ezer köbméter földet töltöttünk vissza – mondta el a területi igazgató.

– A teljes kivitelezés időszaka alatt régészek dolgoztak velünk. Voltak olyan területek, ahol megelőző régészeti feltárásra került sor, és volt, ahol a régészeti vizsgálatok a kivitelezéssel párhuzamosan folytak. Amint a szakemberek jelezték, leállítottuk a földmunkát, és kezdetét vette a régészeti feltárás. Így bukkantunk a mélygarázs építésekor a reneszánsz udvar északi részén török kori kovácsműhely és korabeli kútfúrás maradványaira.

– Kiemelt jelentőségű feladat volt, hogy a Budavári Palota a Várkert Bazár felől – akadálymentesen is – megközelíthető legyen. A reneszánsz kertből a rámpaművön át mozgólépcsőn lehet feljutni a Várba. Akadálymentesen pedig a Lánchíd utcából lehet megközelíteni a palotát. A most felépített kültéri mozgólépcső egyébként a leghosszabb hazai szerkezet ebben a kategóriában – hangsúlyozta Kelemen Zsolt.

A műemlék épületegyüttes csaknem 9000 négyzetméteren újult meg, a mélygarázzsal együtt majdnem 18 000 négyzetméternyi új területtel bővült, és közel 9000 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki hozzá. A felújított komplexumban 2500 négyzetméteren kiállítóhelyiségek és egy 900 négyzetméteres multifunkcionális rendezvényterem is helyet kapott. A látogatókat mindezek mellett vendéglátóhelyek, üzletek és turisztikai információs pont is várja majd. – A Várkert Bazár a régi és az új épületek együttes, harmonikus működésével töltheti be szerepét – fogalmazott Kelemen Zsolt.

Külön projekt keretében újult meg a műemlék épületegyüttes környezete, a Döbrentei utca és a Lánchíd utca. Ezek átadása és forgalomba helyezése szeptember végén, illetve októberben lesz esedékes.

– A rekonstrukció rendkívül összetett feladat volt, hiszen nem csupán műemléki felújítást végeztünk: a cölöpözéstől a díszítőfestésig minden előfordult a létesítményben – foglalta össze a folyamatot Kelemen Zsolt. – A legkorszerűbb technikákat alkalmaztuk a mélyépítésben és a szerkezetépítésben egyaránt. A Swietelsky szempontjából kiemelkedő feladat volt a Várkert Bazár rekonstrukciója. A munkaterület átvételekor még nem voltunk tisztában vele, mi mindennel szembesülünk majd a kivitelezés során. Komoly szakmai kihívást jelentett minden munkatársunk számára a felújítás. Aki itt dolgozott, biztos, hogy úgy emlékszik majd rá mint élete meghatározó munkájára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.