A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2011-ben indított vagyonjogi pert a magyar állam képviseletében, kezdeményezve, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor, 1992-ben a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést. A megállapodás értelmében az állami gazdaság jogutódjának számító, akkor még részben állami tulajdonú társaság 7725 hektár területet hektáronként 10 forintos haszonbérleti díjért vehetett használatba 99 évre, 30 évvel meghosszabbíthatóan oly módon, amely a felperes szerint számos jogszabályba, továbbá a jó erkölcsbe is ütközik. (A társaságnak kell végeznie a térség vízkormányzását, ezt ellensúlyozta az alacsony haszonbérleti díj az alperesi álláspont szerint.)
Az elsőfokú bíróság tavaly márciusi nem jogerős, közbenső ítéletében megállapította: az Állami Vagyonügynökség és a Hubertus között 1992-ben létrejött szerződésnek a halászati, vadászati és bányászati jog átengedéséről szóló pontjai érvénytelenek, a teljes privatizációs szerződés érvénytelensége azonban nem mondható ki. A döntés ellen mindkét fél fellebbezett.
A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla eljárásjogi hiba miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, új eljárásra kötelezve a Kaposvári Törvényszéket, amelyhez ajánlásokat is megfogalmazott.
A kaposvári bíróság idén júniusban a megismételt elsőfokú, nem jogerős részítéletében ismét kimondta, hogy bár a szerződés bizonyos pontjai érvénytelennek tekinthetők, az egész szerződés semmissége nem mondható ki.
A felperesi oldal, amennyiben az elsődleges keresetét elutasítják, másodlagos keresetében szeretné azt elérni, hogy a bíróság a jó erkölcsbe ütközés miatt mondja ki a szerződés semmisségét. A Kaposvári Törvényszék, számítva a felek fellebbezésére, felfüggesztette a másodlagos kereset tárgyalását addig, amíg jogerőssé nem válik az elsődleges keresettel kapcsolatos ítélet. Ez ugyanis bizonyos esetben okafogyottá teheti a per első fokú, költséges folytatását.
A Debreceni Ítélőtábla szerdai végzése szerint ebben az ügyben nincs helye részítéletet hozni, ezért helyezte ismét hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és utasította ismét új eljárásra a Kaposvári Törvényszéket. Ez azt jelenti, hogy nem lehet külön tárgyalni a szerződés érvényességét és jó erkölcsbe ütközését, hanem a hasonló jogcímen benyújtott keresetekben egy tárgyalássorozatban kell ítélet meghoznia az elsőfokú bíróságnak.
