Erdélyben is ’56-ra emlékeznek

A forradalmat a kommunisták ürügyként használták fel az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére.

Csíkszeredán a város önkormányzata, az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és Magyarország helyi főkonzulátusa szervezett délben megemlékezést a Kalász-lakótelepi temető bejáratánál felállított 1956-os kopjafánál. Délután az 1956-os téren, a Gloria Victis emlékműnél rendeznek ünnepi megemlékezést, amelyen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, és államfőjelöltje, illetve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is részt vesz.

Kovászna városában délután a Magyar Polgári Párt (MPP) szervez megemlékezést a központi parkban található 1956-os emlékműnél, a helyi cserkészcsapat és ifjúsági fúvószenekar részvételével: az ünnepségen Bíró Zsolt, a párt elnöke mond beszédet.

Kézdivásárhelyen délben a református temetőben felállított kopjafánál tisztelegtek ünnepi műsorral az 1956-os szabadságharc hősei előtt a Református Kollégium tanulói. Este a kézdivásárhelyi iskolák hagyományos fáklyás felvonulást rendeznek a Gábor Áron téren.

Gyergyószentmiklóson este a római katolikus temetőben, az ’56-os emlékműnél rendez megemlékezést a városi önkormányzat és az egykori politikai foglyok szövetsége.

Székelyudvarhelyen a városháza szervez megemlékezést és emlékműsort az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére, majd este fáklyás felvonulás indul a művelődési háztól az Üldözöttek és áldozatok emlékművéhez, ahol koszorúzásra kerül sor.

Marosvásárhelyen az RMDSZ helyi szervezete délután emléktáblát avat a Forradalom utca 8-as szám alatt, majd a Vártemplom udvarán ünnepi beszédekkel egybekötött koszorúzással zárul a rendezvény.

A Maros megyei Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében Velünk vagy ellenünk – 1956 címmel tart zenés, verses emlékműsort a Gondűzők színjátszó csoportja Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében.

Kolozsváron kora délután rendeztek megemlékezést a sétatéri ’56-os emlékműnél, ahol a Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Horváth Anna, a város alpolgármestere mondott beszédet.

Nagyváradon az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vasárnap rendez ünnepséget a városháza dísztermében 1956 öröksége 1989-ben – A rendszerváltozás 25. évfordulója címmel, amelyre Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke mellett Szűrös Mátyás volt köztársasági elnököt és Pozsgay Imre volt államminisztert is meghívták.

Bár Romániára nem terjedt át forradalom, 1956 után itt is kegyetlen leszámolás következett. Tófalvi Zoltán publicista, történész kutatásai szerint Romániában húsz embert végeztek ki a forradalom eszméivel való azonosulásért a kommunista hatóságok. A Magyarországon kivégzett több mint kétszáz mártír közül nyolcan Erdélyben születtek.

Az 1956-os forradalmat a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéletek el mintegy 14 ezer év börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint 1000 magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről.

Az 1956-os magyar és az 1989-es romániai forradalom között vont párhuzamot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje csütörtökön a román főváros közelében lévő Snagovban, ahol a magyar nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Nagy Imre emlékoszlopát. „Nagy Imre emlékműve előtt arra emlékezünk, hogy létezett olyan magyar hazafi, aki a kommunizmussal szakítva egy jobb, szabadabb jövőt kívánt a magyaroknak és a térség népeinek. A szabadság egyetemes gondolata mindmáig összeköti a románokat és a magyarokat: történelmünkben sokkal több a közös vonás, mint a különbség, és ezt meg kell becsülnünk” – hangsúlyozta az EMNP politikusa.

Szilágyi Zsolt a kifejtette: az erdélyi magyarok kilencven éve vannak a szabadságharc állapotában. „Meg kell küzdenünk a teljes értékű emberi létért, magyarként, erdélyiként, katolikusként vagy reformátusként. Nagyjaink emléke arra kötelez bennünket, hogy ezt a harcot folytassuk, és akkor, amikor Erdély felemeléséről, Erdély európai csatlakozásáról beszélünk, akkor Nagy Imre emlékműve mellett joggal mondhatjuk, hogy magyarok, románok, szászok, Erdély népei közösen kell dolgozzanak, össze kell fogjanak Erdély európai jövőjéért” – mondta.