A politikus ünnepi beszédében kifejtette: a második világháború után az amerikai vagy brit megszállás alá került országok népei győztesnek érezhették magukat akkor is, ha katonailag a vesztes oldalon álltak, hiszen kezükbe vehették jövőjük alakítását, míg a szovjet megszállás alá került országokat megfosztották az önrendelkezés jogától, tekintet nélkül arra, hogy mit tettek a világháborúban. A szovjet megszállás alatt így a „győzelem is egyenlő volt a vereséggel”, Magyarország pedig „vesztes volt a vesztesek között”.
A szovjetek elnyomása és magyarországi helytartóinak kegyetlensége „jó példa arra, hogy nincs különbség a huszadik század két nagy elnyomó rendszere, a nácizmus és a kommunizmus között” – tette hozzá Gulyás Gergely.
Magyarországon 1956 októberére mindenki szembesült a kommunista hatalom „barbarizmusával”, és a forradalom kitörése előtt a társadalmat a szegénység, a kilátástalanság és a düh hatotta át. Mindez azonban nem fordult reménytelenségbe, hanem éppen ellenkezőleg, „az egoizmus feladásához, egyedülálló összefogáshoz és szolidaritáshoz vezetett” – mondta az Országgyűlés alelnöke.
A forradalmat a szovjet tankok ugyan leverték, de emlékével már nem tudtak mit kezdeni: soha többé nem lehetett kérdés, hogy „a magyar nemzet nem tart igényt a szovjet szuronyokkal ránk erőltetett kommunista uralomra” – emelte ki. Gulyás Gergely hangsúlyozta, „nagyon hálásak vagyunk azért, hogy a szabad világ országai szolidaritást vállaltak több mint 200 ezer magyar menekülttel és lehetőséget adtak arra, hogy új életet kezdhessenek”.
A forradalom emléke örök figyelmeztetés, hogy Magyarországon a szabadság, a jogállam és a demokrácia vérrel kiharcolt, szent érték, hiszen – mint azt az alkotmány is rögzíti – „mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki” – mondta a politikus.
A magyarok nagyon pontosan tudják, hogy mi a különbség demokrácia és egypártrendszer, jogállamiság és diktatúra között – szögezte le Gulyás Gergely. Európában és Magyarországon „természetesen vannak viták ezekről a fogalmakról”, és mindig van ok beszélni vagy vitatkozni a demokrácia minőségéről és a jogállamiság fejlődéséről Magyarországon és európai szinten, de nincs ok vitatkozni a demokrácia és a jogállamiság létéről – hangsúlyozta. 1956 hagyománya és a hősök áldozata arra kötelez, hogy „megtegyünk mindent a demokráciáért és a szabadságért, de az igazság korrekt bemutatásáért is” – tette hozzá.
Németország Magyarország legfontosabb politikai és gazdasági partnere és szövetségese – mondta Gulyás Gergely, arra kérve a németeket, hogy segítsenek, és ne csak Magyarország megértésével, hanem Magyarország szándékainak megértetésében is. A berlini magyar nagykövetség ünnepségén több százan vettek részt, köztük diplomaták és a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) számos képviselője.
