Lázár János kiemelte: csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja. Szólt arról, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar-amerikai kapcsolatokat, s noha voltak különböző minőségű és mélységű viták, azokat mindig sikerült a baráti viszony megőrzésével rendezni. Kiemelte, hogy a kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatják annak jogszerűségét, de segítséget kérnek ahhoz, hogy megismerjék az ügy hátterét. Lázár János azt mondta: ha továbbra sem kapnak információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet.
A miniszter egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés, hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.
A miniszter az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára elmondta: október 6-án jelezte André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője, hogy hiteles értesülések alapján az Egyesült Államok úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgár számára megtiltják a beutazást. Október 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter magához kérette az ügyvivőt, aki akkor sem közölte az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását. A sajtóban megjelentek nyomán André Goodfriend kiállt a nyilvánosság elé, ezután október 17-én újfent bekérették a KKM-be. A tárca azt kérte, hogy a hatósági intézkedések megtétele érdekében adja át az információkat. Ezt az ügyvivő tudomásul vette, azóta is várják az amerikai tájékoztatását.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a ülésen azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra. Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára kiemelte a két ország közötti rendészeti együttműködést, közös nyomozócsoportjukat, s hozzátette: ezekben a szervekben eddig nem utaltak erre az ügyre. Kitért továbbá arra is, hogy teljes egyetértésben zárták le a közelmúltban a fajvédő konferenciával összefüggésben amerikai állampolgárokat érintő intézkedéseket.
Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes – aki nem tagja a bizottságnak – arról beszélt, nyilatkozatot kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e. Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.
Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az ügyben a kormány „nem áll a helyzet magaslatán”. Felvetette továbbá, hogyan lehetséges, hogy egy október 6-án kezdődött ügy „hogyan landolhatott” a Századvégnél. Hozzátette: az amerikai jog szerint egy ehhez hasonló ügyben nem csak a nevek, hanem maga az eljárás is titkos. Ezért úgy véli, a magyar állami körökből szivárgott ki az információ. A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta: a beszámolótól nem lettek „túl okosak”. Felvetette, hogy milyen összefüggés lehet a lehallgatási botrány és a mostani ügy között. A szolgálatok és minisztériumok képviselői azt mondták: a két ügy között nem tudnak összefüggést.
Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa – aki nem tagja a bizottságnak – az ülést követően azt nyilatkozta: kezdeményezni fogja, hogy a legfőbb ügyész saját hatáskörében kérje ki azokat a nemzetközi, az amerikai állam birtokában lévő dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnek az ügyre. A fideszes Gulyás Gergely a Parlament folyosóján fideszes politikusok érintettségével kapcsolatban azt válaszolta: ha a Fideszből valaki érintett lenne, akkor kellene azzal a pártnak is foglalkoznia, de, mint mondta, erről semmilyen információja sincs és ezt kizártnak is tartja.
Szijjártó Péter szombati tájékoztatóján kijelentette: teljes nyilvánosságot szorgalmaz a kormány és a külügyi tárca az Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalom ügyében. A külügyminiszter ismertetése szerint telefonon beszélt a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, akikkel egyetértett a teljes nyilvánosság kérdésében. Elmondta: támogatják Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető javaslatát, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint külügyi bizottsága nyílt ülésen foglalkozzon a témával.
Rogán arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy ismertessék bizonyítékaikat a korrupciógyanúra hivatkozva meghozott beutazási tilalommal kapcsolatban, ellenkező esetben szerinte nyilvánvalóan provokációra kell gondolni az ügyben.
Ismeretes, a Napi Gazdaság internetes oldalának csütörtöki értesülései szerint több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, amire válaszul az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. André Goodfriend, az USA budapesti ügyvivője az M1 Híradójának azt mondta: „kevesebb mint tíz” magánszemélytől megvonták a beutazási engedélyt, mivel korrupciós cselekményekben vettek részt. Azt állította: hiteles bizonyítékaik is vannak ellenük, továbbá korrupt kormánytagokról is említést tett, ám neveket nem árult el. Az ügyvivőt pénteken bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, ám ott semmilyen bizonyítékkal, konkrétummal nem állt elő.
Az M1 Híradójának megkeresésére a budapesti amerikai nagykövetség úgy tájékoztatott: nincs tudomásuk arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen vizsgálatot folytatna, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor ilyen vizsgálat következményeként.
