Trócsányi László igazságügyi miniszter a ülésen azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra. Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára kiemelte a két ország közötti rendészeti együttműködést, közös nyomozócsoportjukat, s hozzátette: ezekben a szervekben eddig nem utaltak erre az ügyre. Kitért továbbá arra is, hogy teljes egyetértésben zárták le a közelmúltban a fajvédő konferenciával összefüggésben amerikai állampolgárokat érintő intézkedéseket.
Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes – aki nem tagja a bizottságnak – arról beszélt, nyilatkozatot kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e. Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.
Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az ügyben a kormány „nem áll a helyzet magaslatán”. Felvetette továbbá, hogyan lehetséges, hogy egy október 6-án kezdődött ügy „hogyan landolhatott” a Századvégnél. Hozzátette: az amerikai jog szerint egy ehhez hasonló ügyben nem csak a nevek, hanem maga az eljárás is titkos. Ezért úgy véli, a magyar állami körökből szivárgott ki az információ. A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta: a beszámolótól nem lettek „túl okosak”. Felvetette, hogy milyen összefüggés lehet a lehallgatási botrány és a mostani ügy között. A szolgálatok és minisztériumok képviselői azt mondták: a két ügy között nem tudnak összefüggést.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!