Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben.
A miniszter elmondta, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, hogy kik azok a magyar állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be, és semmifajta hiteles információt nem közölt az állítólagos korrupciós ügyekről.
Közölte, hogy rendszeres a konzultáció a nagykövetség és a minisztérium között, „ez így természetes”. Hozzátette: egy ilyen konzultáción tájékoztatott az ideiglenes ügyvivő arról, hogy egyes magyar állampolgárokkal szemben beutazási korlátozást vezetnek be. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: őt a hét elején, az egyik államtitkárt a múlt hét második felében tájékoztatta az ügyvivő, nevek és hiteles információk közlése nélkül. A miniszter beszámolt arról, hogy hivatalosan, jegyzékben kérték, hogy az amerikaiak bocsássák a rendelkezésükre „az állításuk szerint hiteles információkat”.
A köztévé híradójában ugyanakkor rámutattak: míg csütörtökön az amerikai illetékesek levelükben még magyar magánszemélyekről (Hungarian individuals) írtak a beutazási tilalom kapcsán, a velük kapcsolatban használt kifejezés menet közben többször megváltozott. Egy pénteki háttérbeszélgetésen már a kormányzati tisztviselők (government officials) szavakat használta André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője, akik, ha sértik az Egyesült Államok érdekeit, akkor az USA törvényei lehetővé teszik, hogy megtiltsák a belépésüket. Az ideiglenes ügyvivő a Híradónak adott különinterjúban viszont egyenesen közszereplőknek és kormánytagoknak (members of government) nevezte azokat a személyeket, akikkel kapcsolatban „nem tartják kívánatosnak”, hogy belépjenek Amerikába.
A Híradó tisztázni szerette volna: nyelvtanilag és tartalmilag van-e különbség a kormányzati tisztségviselő és a kormánytag angol kifejezések között. Az angol-magyar tolmács szerint az egyik kifejezés csak kormánytagot jelenthet, a másik viszont akár hivatali munkatársat is. Arra hívta fel a figyelmet arra, hogy nem csupán a még csütörtökön említett „magyar magánszemélyek” kifejezés jelentése tér el komoly mértékben a második két kifejezés értelmétől, de utóbbi kettő is eltérő tartalommal bír: míg a „kormányzati tisztségviselő” bárkit jelenthet, aki kormányzati hivatalban dolgozik, a „kormánytagok” kifejezés egyértelműen a kormány tagjaira vonatkozik.
A Napi Gazdaság internetes oldalán csütörtökön megjelent értesülés szerint több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A lap szerint az amerikai fél erre adott reakcióként arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba.
Ezt követően az M1 Híradójának megkeresésére a budapesti amerikai nagykövetség úgy tájékoztatott: nincs tudomásuk arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen vizsgálatot folytatna, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor ilyen vizsgálat következményeként.
A külképviselet tájékoztatása szerint „bizonyos magyar magánszemélyekről” úgy találták, hogy nem jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis „hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy hasznot húznak belőlük”. A magánélet védelmét célzó amerikai törvények miatt a neveket azonban nem adhatják ki – tették hozzá.
Pénteken bekérették a KKM-be André Goodfriendet, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivőjét. Fülöp Judit, a tárca sajtófőnöke kiemelte: Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is az az érdeke, hogy minden korrupciógyanús esetre fény derüljön, és minden ilyen esetet megfelelő alapossággal, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően vizsgáljanak ki. A KKM ezért azt várja az Egyesült Államok kormányától, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a hiteles információkat, amelyek korrupciógyanús esetekre utalnak; emiatt kérették be az amerikai ügyvivőt a minisztériumba.
Az érintettekről azonnal találgatások jelentek meg a világhálón. Egyikük, Habony Árpád ügyvédjén keresztül kért helyreigazítást az őt említő szerkesztőségektől. „Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy Habony Árpádot kitiltották az Amerikai Egyesült Államokból. Ezzel szemben a valóság az, hogy Habony Árpádot nem tiltották ki az Amerikai Egyesült Államokból. Ügyfelem a fenti hazugságot a leghatározottabban visszautasítja. Ügyfelem a cikkben szereplő valótlan tartalmú állításra tekintettel az őt ért jogsérelem miatt a rendelkezésre álló valamennyi polgári és büntetőjogi lépést megteszi” – olvasható a közleményben.
Az MSZP kezdeményezi, hogy Szijjártó Péter azonnal hívja össze a parlamenti pártok képviselőit, és tájékoztassa őket a tilalommal kapcsolatban hozott intézkedéséről és annak következményeiről.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte hétfőre, az Együtt-PM nyílt vizsgálatot követel, a DK az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kér. A Magyar Liberális Párt azt kéri a kormánytól, hozza nyilvánosságra, kiket érint az amerikai kitiltás, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezik.
