A végrehajtók 60-70 százalékának nincs jogi végzettsége – mondta lapunknak Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke augusztusban, amikor a devizahiteles-törvényt alkalmazó végrehajtók sorozatos hibáiról kérdeztük. Mivel 2013 óta csak jogi végzettség birtokában válhat valaki végrehajtóvá, a tisztánlátás érdekében a kamarához fordultunk az interjú után, s elkértük a végrehajtók névsorát és a végzettségükről szóló adatokat. Az állami feladatot ellátó szervezet először megtagadta a közérdekű adatok kiadását, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására végül belátta, hogy ehhez nincs joga.
A listából kiderült, a titkolózás nem volt véletlen, ugyanis Császti Ferenc korábbi közlésével ellentétben a végrehajtók több mint 80 százalékának nincs jogi végzettsége, s a csaknem kétszáz végrehajtó közül több mint nyolcvannak csupán érettségije van. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig a legtöbbjük képzettsége semmilyen módon nem kötődik a végrehajtók által naponta alkalmazott jogszabályokhoz. Állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros, történelemtanár, illetve különböző mérnöki végzettséggel is dolgoznak végrehajtók, akik közt csupán harminchét jogász található.
A birtokunkba került dokumentumok szerint ráadásul csökkenhet is a jogászok száma. Ugyanis a maroknyi jogvégzett közül Szűcs-Galsi Emese végrehajtó nevét megtaláltuk azon a szerkesztőségünkhöz eljuttatott listán, amely a nemrég kipattant nyelvvizsgabotrányban érintetteket sorolja fel.
Amennyiben a 2010-ben kinevezett hölgy megvásárolta a nyelvvizsgát, akkor jogászdiplomáját is elveszítheti.
Császti Ferenc korábbi nyilatkozata szerint a jogi végzettség hiánya nem mérvadó, ugyanakkor a jogalkalmazó végrehajtók tevékenységét megvizsgálva úgy tűnik, nincs igaza az alelnöknek. Akad ugyanis közülük olyan, aki még a rá vonatkozó végrehajtási törvénnyel (Vht.) sincs tisztában. Az 1993-ban kinevezett Fekete László például 2006 óta vezető tisztségviselője egy gazdasági társaságnak, amelynek főtevékenysége ingatlan-bérbeadás. A törvény viszont szigorúan tiltja a hatósági személyeknek, hogy vezető tisztségviselők legyenek vállalkozásokban, s külön kitér arra, hogy a végrehajtó nem foglalkozhat ingatlanközvetítéssel. Ezek alapján nem kizárt, hogy a csupán érettségivel rendelkező Fekete László nyolc éve törvényt sért, amit még Császti sem vett észre, pedig a kamara listája szerint neki van jogi végzettsége.
A devizahiteles-törvénnyel összefüggésben elkövetett sorozatos végrehajtói hibák rámutattak, hogy azonnali intézkedések szükségesek. Az Igazságügyi Minisztérium nem is késlekedett, s Patyi Gergely igazságügyi államtitkár jelezte: szigorú törvényességi felügyeletet kívánnak gyakorolni a köztestület felett. S bár a minisztérium már el is készítette a végrehajtókkal kapcsolatos problémák gyűjteményét, a kamarán továbbra sem érzékelhető bizonytalanság.
A kamara 12 pontban foglalta össze, hogyan változtatna saját tevékenységén. Hivatalos kiadványából kiderül, hogy „mit kíván a magyar bírósági végrehajtás”. A maroknyi jogászt tömörítő köztestület például bele kíván szólni a jogszabályalkotásba, amihez konzultációs lehetőséget kér.
Ugyanakkor azt is el szeretnék elérni, hogy a kötelező jogi végzettség bevezetését 2022-ig halasszák el. A végrehajtók kétéves kötelező szakmai gyakorlatot is bevezetnének a hatósági személyek kinevezése előtt, ami azért különös, mert ezt a feltételt már tartalmazza a törvény, s csak a kétéves gyakorlat teljesülése után nevezhető ki valaki végrehajtónak. Továbbá a testület fokozott büntetőjogi védelmet is szeretne. Utóbbit vélhetően azért, mert számos végrehajtóval szemben indult büntetőeljárás, köztük éppen Császti Ferenc alelnök ellen is, igaz, őt nemrég felmentették
A vádlottak padján ül viszont a szervezet minap húsz év után lemondott elnöke, Krejniker Miklós. Távozását azzal indokolta, hogy nem kíván a változások útjába állni, ugyanakkor éppen akkor jelentette be lemondását, amikor garázdaság miatt a vádlottak padjára került. Krejniker kérdésünkre tagadta, hogy összefüggés lenne távozása és a folyamatban lévő büntetőügye között. „Vicces történetnek” tartja, hogy vádlott lett azért, mert 2012-ben rátámadt egy újságíróra.
