Vissza kell szerezni a magyarság önbecsülését

Semjén Zsolt szerint a magyarság legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát, s ezen változtatni kell.

BLM
2014. 10. 22. 19:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erről Semjén Zsolt beszélt a „Mi, magyarok” látogatóközpont és kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosi Magyarság Házában. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: a magyarság legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát, s ezen változtatni kell.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: évtizedeken keresztül politikai megrendelésre a magyar nemzet értékeit megpróbálták relativizálni. Megpróbálták belénk sulykolni, hogy bűnös nemzet vagyunk a történelmünket tekintve, s a magyar termékek nem olyan jók, mint a külföldiek. Folyamatosan, tudatosan külső megszálló ellenségeink rombolták a magyarság önbecsülését – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint minden oka megvan a magyaroknak arra, hogy büszkék legyenek kultúrájukra, történelmükre, teljesítményükre.

Semjén Zsolt szerint a magyarság azon nemzetek közé tartozik, amelynek olyan jelentős történelme van, hogy nincs szüksége a történelemhamisításra. „Nem kell más nemzetek fiait ellopni névátírásokkal, hogy a tudomány, az irodalom történetében nagy neveink legyenek” – fogalmazott.

A politikus azt mondta: akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában él a tudat, érdemes és büszkeség a magyarsághoz tartozni. Az a feladat, hogy a nemzet önbecsülését kifejlesszük saját magunkban, és ezt a legfogékonyabb korban kell kezdeni, a tizenévesek körében – mutatott rá. Szerinte a kiállításnak – amely a magyar nyelvre helyezi a hangsúlyt – a legfontosabb üzenete, van ok arra, hogy büszkék legyünk a nemzetünkre és ez a nemzet megmaradásának a fundamentuma.

Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a most megnyíló látogatóközpont hiánypótló és egyedi kiállításnak ad otthont. Úgy mutatja be a magyarság értékeit, a Kárpát-medence kincseit és a magyarság által elért szellemi teljesítményeket, hogy hatni akar elsődlegesen a 21. századi számítógépes és mobilkultúrát saját nyelvén beszélő fiatal generációra.

A kiállítás vezérvonala a Kosztolányi Dezső által legszebbnek tartott tíz magyar szó: a láng, a gyöngy, az anya, az ősz, a szűz, a kard, a csók, a vér, a szív és a sír. Ezek mentén és a kapcsolódó gondolatkörön, tudományterületen keresztül vezetik végig a látogatókat a magyarság történetén, új látásmódot is kínálva egyúttal arról, mit jelent magyarnak lenni – hangzott el.  Megjelenik a művészetek, a nyelv, az irodalom, a gasztronómia, a tudomány, a technológia, a történelem, a vallás, a környezettudomány és a sport területe. Kiemelte: szeretnék megerősíteni a látogatókban azt a képet, ami pozitívumként él a magyarságról, és figyelembe veszik azt is, hogy az elsődleges célcsoport – a 13-16 éves korosztály – milyen ismereteket sajátított el eddig.

Egy 110 éves épületet újítottak fel, amely új funkciókat kapott – jelezte, és felidézte: 723 millió forinttal támogatta a kormány a látogatóközpont és a kiállítás megvalósítását, valamint az épület homlokzatának rekonstrukcióját. A tárlaton mintegy 300 ember dolgozott 47 500 munkaórában.

A kiállítást és látogatóközpontot ünnepélyes keretek között Semjén Zsolt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Lélfai Koppány és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.