Erről Semjén Zsolt beszélt a „Mi, magyarok” látogatóközpont és kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosi Magyarság Házában. A kereszténydemokrata politikus kifejtette: a magyarság legnagyobb baja, hogy nem szereti eléggé önmagát, s ezen változtatni kell.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: évtizedeken keresztül politikai megrendelésre a magyar nemzet értékeit megpróbálták relativizálni. Megpróbálták belénk sulykolni, hogy bűnös nemzet vagyunk a történelmünket tekintve, s a magyar termékek nem olyan jók, mint a külföldiek. Folyamatosan, tudatosan külső megszálló ellenségeink rombolták a magyarság önbecsülését – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint minden oka megvan a magyaroknak arra, hogy büszkék legyenek kultúrájukra, történelmükre, teljesítményükre.
Semjén Zsolt szerint a magyarság azon nemzetek közé tartozik, amelynek olyan jelentős történelme van, hogy nincs szüksége a történelemhamisításra. „Nem kell más nemzetek fiait ellopni névátírásokkal, hogy a tudomány, az irodalom történetében nagy neveink legyenek” – fogalmazott.
A politikus azt mondta: akkor van megmaradás, ha a nemzet minden tagjában él a tudat, érdemes és büszkeség a magyarsághoz tartozni. Az a feladat, hogy a nemzet önbecsülését kifejlesszük saját magunkban, és ezt a legfogékonyabb korban kell kezdeni, a tizenévesek körében – mutatott rá. Szerinte a kiállításnak – amely a magyar nyelvre helyezi a hangsúlyt – a legfontosabb üzenete, van ok arra, hogy büszkék legyünk a nemzetünkre és ez a nemzet megmaradásának a fundamentuma.
Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a most megnyíló látogatóközpont hiánypótló és egyedi kiállításnak ad otthont. Úgy mutatja be a magyarság értékeit, a Kárpát-medence kincseit és a magyarság által elért szellemi teljesítményeket, hogy hatni akar elsődlegesen a 21. századi számítógépes és mobilkultúrát saját nyelvén beszélő fiatal generációra.
A kiállítás vezérvonala a Kosztolányi Dezső által legszebbnek tartott tíz magyar szó: a láng, a gyöngy, az anya, az ősz, a szűz, a kard, a csók, a vér, a szív és a sír. Ezek mentén és a kapcsolódó gondolatkörön, tudományterületen keresztül vezetik végig a látogatókat a magyarság történetén, új látásmódot is kínálva egyúttal arról, mit jelent magyarnak lenni – hangzott el. Megjelenik a művészetek, a nyelv, az irodalom, a gasztronómia, a tudomány, a technológia, a történelem, a vallás, a környezettudomány és a sport területe. Kiemelte: szeretnék megerősíteni a látogatókban azt a képet, ami pozitívumként él a magyarságról, és figyelembe veszik azt is, hogy az elsődleges célcsoport – a 13-16 éves korosztály – milyen ismereteket sajátított el eddig.
Egy 110 éves épületet újítottak fel, amely új funkciókat kapott – jelezte, és felidézte: 723 millió forinttal támogatta a kormány a látogatóközpont és a kiállítás megvalósítását, valamint az épület homlokzatának rekonstrukcióját. A tárlaton mintegy 300 ember dolgozott 47 500 munkaórában.
A kiállítást és látogatóközpontot ünnepélyes keretek között Semjén Zsolt, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Lélfai Koppány és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg.
