Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aktuális kérdésekről szólva Áder János kifejtette: fenntartható fejlődés helyett érdemes lenne inkább környezeti fenntarthatóságról beszélni, és azt a középpontba állítani. A köztársasági elnök előadásában egyebek mellett kitért a légkör szén-dioxid-szintjének növekedésére, a légszennyezettségért való felelősségre, a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárási viszonyokra, veszélyekre és természeti katasztrófákra.
A környezeti problémák megoldásához nemzetközi összefogásra van szükség – hangsúlyozta Áder János, hozzátéve, hogy a környezeti katasztrófák száma egyre nő, elhárításukra és megelőzésükre egyszerre kell felkészülni. A köztársasági elnök elmondta: az 1980 és 2006 közötti adatokat tekintve az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, jelentős volt viszont a növekedés az ázsiai térségben, ahol Kína domináns.
Az ország a teljes szén-dioxid-kibocsátásban megelőzte az Egyesült Államokat, ugyanakkor az USA-ban az egy főre jutó emisszió még mindig három és félszerese a kínainak. Az Egyesült Államok nem írja alá a kiotói jegyzőkönyvet, de csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, aminek döntően a technológiaváltás az oka.
Kína várhatóan 2030-ig után kezdi csak mérsékelni szén-dioxid-emisszióját. Az ország gyors gazdasági fejlődésének ára van, egy közelmúltban készült tanulmány szerint a gazdasági növekedés mértékét meghaladja az okozott környezeti károk értéke – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Áder János úgy fogalmazott: messze van a világ attól, hogy két Celsius-fokon belül tartsa a globális hőmérséklet-emelkedést, és úgy tűnik, hogy ez reális célként a jövő év végén Párizsban tartandó tárgyalásokon sem tűzhető ki. Az államfő kitért arra is, hogy várhatóan 2050-re kilencmilliárdra nő az emberiség létszáma, legalább 60 százalékkal emelkedik az élelmiszer-fogyasztás és 20 százalékkal a vízfogyasztás. Ahol elfogy a víz, elfogy az élelem is, és megindul a migráció, illetve a vízhiány miatt háborús konfliktusok veszélye is fenyeget.
A köztársasági elnök ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon hosszú távon van esély a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. Példaként hozta fel, hogy a technológiaváltás eredményeképpen huszonöt év után a közelmúltban az ózonréteg vastagodását mérték tudósok. Áder János előadásában kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon is tapasztalhatók, példaként említette, hogy a folyók vízszintje korábban soha nem látott módon változik, ezért folytatni kell a Vásárhelyi-tervet.